Magyarország sikeres foglalkoztatáspolitikát folytatott az elmúlt évtizedben. Míg 2010-ben az Európai Unió tagállamai között
a foglalkoztatásban hazánk sereghajtó volt az uniós átlagnál jóval magasabb, 12 százalékos munkanélküliséggel, addig a járványt megelőző hónapokra három százalékra sikerült leszorítani az állástalanságot.
Ezzel tizenhat helyet léptünk előre a tagállami rangsor élmezőnyébe kerülve.
Az elmúlt évtizedben elért komoly eredményeinket a koronavírus sem rombolta le, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottság tavaly decemberben már meghaladta a járvány kitörése előtti szintet
– hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: Magyarország relatív foglalkoztatási pozíciója az egyik leggyorsabb javulást mutatta,
sikerült a hazai munkavállalási szintet a 2010 elején mért 54 százalékról tartósan hetven százalék fölé emelni.
Bodó Sándor felidézte, hogy 2020 végén ismét négy és fél millióan dolgoztak Magyarországon, a hazai munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában. Ez annak köszönhető, hogy a 2010-es években Magyarország megerősödött: a gazdaság egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetű növekedést mutatott, ami kedvező feltételeket teremtett a foglalkoztatás bővüléséhez a hazai versenyszektorban.
– A kormány nemcsak a foglalkoztatás növelésében és a munkanélküliség visszaszorításában ért el komoly sikereket, hanem a korábban inaktívakat is érdekeltté tette a munkavállalásban – mutatott rá az államtitkár.
Jelentős javulás figyelhető meg a népesség gazdasági aktivitásában is, ahol az uniós rangsor utolsó előtti helyéről 11 pozíciót ugrott előre Magyarország. Az elmúlt időszakban több mint félmillió inaktív munkavállalót sikerült visszavezetni a munka világába.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Bodó Sándor elmondta: a nemzetközi összehasonlítás szerint
a magyar eredmények az ifjúság munkanélküliségének visszaszorításában is kimagaslók.
Míg 2010 első negyedévében a 25 év alattiak 27,5 százalékos munkanélküliségi mutatója jóval a 22,3 százalékos uniós átlag fölött volt, addig 2020 végére ez az arány kevesebb mint a felére, 13,4 százalékra csökkent.
Az Eurostat adatai azt mutatják, jelentősen javultak a fiatalok munkavállalási lehetőségei, mivel a korosztályban az állástalanok aránya így már jóval a 18,3 százalékos uniós átlag alá szorult. A tagállami rangsorban Magyarország ezzel kilenc helyet lépett előre, most a kilencedik helyen áll.
Az államtitkár felidézte: az elmúlt évtizedben Magyarország két balti állam – Lettország és Észtország – után a harmadik legjobb teljesítményt nyújtotta az ifjúsági munkanélküliségi visszaszorításában. Míg hazánkban 14,1 százalékpontos javulást mért az uniós statisztikai hivatal, addig az uniós átlag mindössze négy százalékponttal erősödött az elmúlt tíz évben.
Az államtitkár szerint szintén bizakodásra ad okot, hogy
míg az EU legtöbb tagországában a fiatalokat érte el először a világjárvány káros gazdasági hatása, addig hazánk elkerülte a pályakezdő munkavállalók tömeges leépítését.
