PET-palackból kanapé? Naná, és még jól is néz ki

Célegyenesbe ért a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) design LAB programja, amely abban segítette a formatervezőket, hogy rátaláljanak azokra a gyártókra, akikkel megfelelő színvonalon és mennyiségben tudnak piacra dobni egy-egy terméket. A program eredményeképp hét formatervező ötlete valósulhatott meg, a kezdeményezés pedig akkora sikert aratott, hogy már megindult a jelentkezés a következő körre, amelyben újabb alkotók találhatnak rá a gyártás területén professzionális partnereikre. A programról lapunk Bata-Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatóját kérdezte.

Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója. Fotó: MDDÜ

– Milyen igények, visszajelzések hívták életre az Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) design LAB programját?

– Az MDDÜ design LAB inkubációs programjának kialakítását egy szakértői kerekasztal-beszélgetés előzte meg, ennek során az iparági szereplők kiemelték, hogy nagy igény mutatkozik olyan projektalapú kooperációkra, amelyekben a gyártók professzionalizmusa és a tervezők kreativitása versenyképes termékek formájában ölthet testet. Hazánkban egyelőre még kevés, ám annál jobb példák vannak a gyártók és a formatervezők közötti projektmunkákra. Úgy gondolom, ez lehet az egyik kulcsa a hazai színtéren való sikeres helytállásnak, ezért az ügynökségünk kiemelt célja, hogy minél több szereplő éljen a kollaboráció lehetőségeivel. Az első design LAB programra rekordszámú pályázat érkezett be, mely önmagában bizonyítja, hogy nagy szükség van az ilyen kezdeményezésekre. A kiválasztott 7 gyártó-tervező eredményes társulása és a kiváló termékek megmutatták, hogy az iparági szereplőknek érdemes nyitniuk egymás felé, a jövőben pedig remélhetőleg önállóan is kezdeményeznek majd hasonló együttműködéseket.

A LOOP bútorcsalád. A bútorok tartalmaznak újrafelhasznált anyagokat is Fotó: MDDÜ

A design LAB programjában elkészült termékek

A hat hónapos gyártási folyamatot követően több mint negyven különleges, innovatív, szériaérett termék született. Az Árkossy Bútor Kft. és Horváth Máté együttműködésének köszönhetően elkészült a LOOP Bútorcsalád, amely 12 különböző funkciójú bútorból áll. A tervezés során fontos szempont volt számukra a fenntarthatóság, így többek között újrahasznosított, valamint hulladék anyagokat használtak. A Varkoly Fiai Kft. és Horváth Máté a MATCH kárpitos ülőgarnitúra-családot alkották meg, amely különböző méretű modulokból áll. Az alkotásuk egyik nagy különlegessége, hogy a bútorhoz olyan szövetanyagot terveztek, amely száz százalékban PET-palackok felhasználásával készül. A Micro-Licht Világítástechnikai Stúdió Leits Miklóssal működött együtt a Hommage lámpacsalád megalkotásánál. A projekt során olyan különleges elemeket használtak, mint az egyedileg készülő fényvető korong vagy a porcelán máz a lámpák felületén. A Rotte Kft és Kele Sára a Tangens Office Home irodabútor-család fejlesztésén dolgozott, amely összesen 15 különböző bútort tartalmaz. A geometrikus formavilágú, grafikai elemekkel rendelkező darabok az otthonokban kialakított home office környezeti komfortját hordozzák. A Balaton Bútor Kft., Lakos Dániel tervezővel kiegészülve alakította ki és valósította meg a TILES széket, amely egy teljesen új karakterű, síkokból és poligonokból építkező formaalkotáson alapul. Az ergonómiailag tökéletesre fejlesztett székek többszörösen görbült felülettel rendelkeznek. A Tilia 2002 Bt. és Ulmann István olyan intelligens kutyaházat alkotott, amely funkcionális, esztétikus, önfenntartó és mindemellett valós igényeken alapul. A létrehozott alkotás a Pet Flat nevet kapta, a formai fejlesztéseken kívül pedig digitális és technológiai fejlesztéseket is alkalmaztak a terméken. Az Úri Lux Kft. és a POSITION Collective a hat termékből álló, BERRI lámpacsaládot valósította meg. Az új gyártástechnológiáknak köszönhetően ékszerszerű, részletgazdag termékek születtek, amelyek különlegességét a kivitelezés során használt egyedi faformák, valamint üveg pigmentek adják.

Az első eredményes program után, idén elindul a második design LAB, amelyben május 17-én ismét megrendezzük a tavalyi évben nagy sikerrel megvalósult Speed Dating eseményt. A regisztrációs anyagokat a honlapunkon részletezett módon a [email protected] email-címre várjuk. Akiknek pedig már megvan az együttműködő partnerük, azokat arra biztatjuk, hogy éljenek a lehetőséggel és jelentkezzenek június 13-ig a második design LAB inkubációs programra.

– A design LAB programban részt vevők egyes gyártók külön törekedtek arra, hogy magyar alapanyagokból alkossanak. Az elismerésre méltó törekvés kapcsán azonban szinte mindig, minden iparágban felmerül a dilemma: a hazai ipar képes-e kielégíteni a szélesebb igényeket – legyen szó bármilyen alapanyagokról. Példának okáért: a BERRI lámpák búráját egy hazai üvegmanufaktúrában készítik. Mi történik, ha esetleg nemzetközi érdeklődés támad a termék iránt, ám a kínálat nem tudja követni a keresletet?

– Magyarországon számos olyan gyár található, amely képes kiszolgálni nagyobb keresletet is, azonban sok esetben bérgyártásról beszélünk. Ezen a helyzeten segít, ha a megfelelő partnereket biztosítjuk mind a gyártóknak, mind pedig a tervezőknek, amihez kiváló lehetőséget nyújt a Speed Dating kapcsolatépítő esemény és a design LAB inkubációs program. Abban az esetben például, ha egy tervező rendelkezik gyártói kapacitással, azonban a keresletet nem tudja lefedni, a Speed Dating által olyan gyártókat ismerhet meg, akik a sorozatgyártásra alkalmas, nagyszériás termékeket is biztosítani tudják számára. Ennek köszönhetően a kapacitás igazodik a kereslethez. A design LAB programra elsősorban olyan pályaműveket vártunk, amelyek innovatívak, versenyképesek, alkalmasak sorozatgyártásra és a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. A szériaérettség fontos szempont volt, hiszen ez képes igazi stabilitást nyújtani a gyártóknak és tervezőknek.

A design LAB párosai kifejezetten figyeltek arra, hogy a felhasznált anyagok mind minőségükben, mind megbízhatóságukban kimagaslóak legyenek. Rendszerint a gyár bevált partnereitől, magyar forgalmazóktól rendeltek, épp annak érdekében, hogy nagyüzemi terhelés esetén is elérhetőek legyenek. A termékek kialakításánál fontos szerepet kaptak a tradicionális, kézműves megoldások, amelyek nemzetközi szinten is magas értéket képviselnek. Számításaink szerint az eladások fokozatos növekedése várható a hazai gyártóknál, minél jobban megismeri a terméket a piac, annál erősebb értékesítést tud produkálni. A bizalomnak ki kell alakulnia a vásárlókban, azonban úgy gondolom: a magyar termékek kiváló minősége ehhez nagyban hozzájárul és gyorsítja a folyamatot. A folyamatos stabil emelkedést a gyártók le tudják követni, a szakágak bővítésével pedig fenntartható a keresleti igény.

– Számos formatervező használt PET-palackból készült szövetet bútoraihoz. Hány kólás palackot használnak fel egy kanapéhoz?

– Szerencsére egyre népszerűbb és elterjedtebb a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele a tervezésnél. Több beérkezett pályamű esetében jelen volt a PET-palackokból újrahasznosított textília alkalmazása, a gyártók egy négyzetméter szövethez átlagosan 12 műanyag palackot használnak fel.

A MATCH moduláris ülőgarnitúra család, amelynek borítása újrafelhasznált PET-palackokból készült Fotó: MDDÜ

A pályázatok értékelésekor a bírálóbizottság első körben megvizsgálta, hogy teljesülnek-e a támogatási keret elnyeréséhez szükséges előfeltételek, majd különböző kritériumok alapján pontozták a pályaműveket. A koncepcióknak számos szakmai követelménynek kellett megfelelniük, a környezettudatos tényezők meglétére pedig kiemelt figyelmet fordított a zsűri. Az MDDÜ programjai során mindig nagy hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóság témakörére, a mentoráltak esetében pedig azt tapasztaljuk, hogy egyre gyakrabban alkalmazzák ezeket a megoldásokat munkájuk során.

– Mennyire elterjedt a technológia, hogy bútorok, berendezési tárgyak készítéséhez újrafelhasznált anyagokat alkalmaznak?

– A műanyag hulladék újrafelhasználásának technológiáját egyre többen alkalmazzák a világon, így iparilag is könnyebben elérhető, az így készült termékeket sok alapanyaggyártó cég bevette a kínálatába. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy viszonylag új technológiáról beszélünk, amely még nem ivódott be teljes mértékben a bútortervezésbe és gyártásba. Amint ez megtörténik, illetve a nagyobb márkák is elkezdik alkalmazni, vélhetően robbanásszerűen meg fog nőni irántuk a kereslet.

– Az újrafelhasznált anyagokból készült termékek esetében úgy gondolhatnánk, hogy mivel ezeknek az alapanyaga olcsó és hozzáférhető, ezért a termékek is kedvező árfekvésűek. De ez valóban így van?

– Az újrafelhasznált anyagoknál – bár valóban hulladékból készülnek – az előállításra fordított idő, a feldolgozás során befektetett munka jóval több, ami a magasabb költségeket indokolja. Általánosságban elmondható, hogy ezeknek a szöveteknek az előállítási módja jóval bonyolultabb. A szelektív hulladékot össze kell gyűjteni, majd ezt követően a palackokat alaposan átmossák, megszabadítják a rajta lévő cetlitől, és csoportosítják forma és alapanyag szerint. A már szortírozott és válogatott anyagot ledarálják és granulátumot csinálnak belőlük, amelyet megolvasztanak. Az olvadékból szálakat képeznek, és ez után már a folyamat szinte azonos a hagyományos szövetkészítéssel. Látszik, hogy a folyamat bonyolult és sok szakaszból áll, azonban manapság egyre szélesebb kínálatban elérhetőek ezek az anyagok, elterjedésükkel pedig, valamint a feldolgozási technológia és a logisztika fejlődésével párhuzamosan az áruk is optimalizálódik.

A Pet Flat, vagyis az intelligens kutyaház Fotó: MDDÜ

A gyártó-tervező párosok egy része kifejezetten úgy alakította ki az árazását, hogy figyelembe vették a lakberendezési áruházak termékeinek árfekvését, ahol az online értékesítési stratégia volt hatással a végső árra. Közepesen és magasan pozicionált termékek születtek, olyanok, amelyek innovatívak, egyedi tervezésűek, mégis alkalmasak sorozatgyártásra is. Az elkészült alkotások esetében kivétel nélkül megfigyelhető a funkcionalitás és az esztétika kiváló ötvözése, innovációs értékük pedig vitathatatlan. A gyártás elindítását és annak teljes árát több tényező befolyásolja, például az alapanyag beszerzés, a gyártósori munkagépek beállítása, a sablonok véglegesítése és egyéb gyártástechnológiai kérdések tisztázása, amely a darabszámtól és szériaszámtól függően termékenként és folyamatonként eltérő.