Jó döntés volt a minimálbér 2010 óta tartó érdemi emelése

Nem igazolódtak a foglalkoztatás és a magasabb keresetek visszaeséséről szóló félelmek, vagyis jó döntés volt a minimálbér 2010 utáni jelentős emelése. A Századvég átfogó elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétszázezres minimálbér ezért reális kormányzati célkitűzés. A baloldali kormányok alatt jelentősen veszített értékéből a minimálbér, ennek ellenére csökkent a foglalkoztatás és nőtt a szegénység. Régióelsőkből 2010-re utolsók lettünk.

Egyértelműen jó döntés volt a minimálbér folyamatos és érzékelhető emelése 2010 után, mivel a dinamikus felzárkózás jól tervezett és összehangolt gazdaságpolitikával társult. Ennek az iránynak a folytatása az egész gazdaságra kedvező hatással lenne, amelyhez illeszkedik a magyar kormány által célként kitűzött kétszázezer forintos minimálbér elérése – állapította meg elemzésében a Századvég Gazdaságkutató.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kötelező legkisebb bér 2010 óta tartó érdemi felzárkóztatásának egyetlen, a tradicionális közgazdasági elméletekben gyakran emlegetett kedvezőtlen hatása sem következett be.

A gyorsan emelkedő minimálbér általuk leggyakrabban emlegetett hátránya, hogy a keresetek növekedése általánosságban lelassul. Ezzel teljesen ellentétes hatás tapasztalható Magyarországon: 2017 eleje és 2020 vége között mindenhol jelentősen növekedtek a nettó fizetések.

A nemzetgazdaságban az átlagos növekedés 65 százalék volt. Még a Covid–19-válság által megtépázott szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók fizetése is 39 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, míg a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés munkavállalói közel megduplázták a fizetésüket, esetükben a növekedés mértéke 97 százalék volt.

Ezzel szemben 2010 előtt, a baloldali kormányzás idején, amikor reálértékben két százalékponttal csökkent a kötelező legkisebb bér, nemhogy nem nőtt a foglalkoztatás, még csökkent is, ráadásul a hazai keresetek jelentősen leszakadtak a régió többi országához képest.

A minimálbér reálértékét tekintve Magyarország a régió első helyéről az utolsóra esett vissza 2010-re, noha 2002-ben még hazánkban volt a legmagasabb a minimálbér reálértéke a V4-es országok közül.

A magyar érték a cseh, lengyel és szlovák mutató átlagánál 11 százalékkal volt magasabb, ennek ellenére 2010-re éllovasból sereghajtó lett Magyarország. Ekkor a hazai reálminimálbér 16 százalékkal volt a másik három ország átlaga alatt.

A baloldali kormányzás idején kimutatható, jelentős bérleszakadás oka, hogy – szemben a többi V4-es ország harmincszázalékos növekedésével – Magyarországon két százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke.

Ezzel egyébként hazánk Európa legrosszabb dinamikáját mutatta fel.

Magyarország az egyetlen olyan ország volt az EU-ban, ahol csökkent a minimálbér értéke az MSZP–SZDSZ-kormányzás nyolc éve alatt.

Ezzel szemben 2010 után hazánkban 67 százalékkal nőtt a minimálbér reálértéke, miközben a többi V4-es országban az emelkedés mértéke 47 százalék volt.

2010 és 2019 között a nominális minimálbér 103 százalékos növekedése bőven kompenzálta a munkavállalókat a fogyasztói árindex 22 százalékos és a létminimum 29 százalékos emelkedéséért.

A Századvég elemzésében emlékeztetett: a baloldali kormányok alatt mérsékelten nőtt a nominális minimálbér, míg a jobboldali kormányok alatt az emelés mértéke jelentős volt. A baloldali kormányok 2002 és 2010 között ötvenezer forintról 73 500 forintra emelték az értéket, ami 4,9 százalékos éves átlagos növekedésnek felel meg.

A jobboldali kormányok ezt az ütemet szinte megduplázták: 11 év alatt 167 400 forintra vitték fel a törvényi minimum szintjét, ami 7,8 százalékos éves átlagos növekedést jelent. Mindez úgy ment végbe, hogy közben

a foglalkoztatottság is kimagasló ütemben bővült. Emellett minden társadalmi csoport szintjén csökkent a szegénység kockázata, a legkiszolgáltatottabbak esetében pedig jelentős mértékben javult a helyzet.

Ezen túlmenően minden egyéb, szakirodalom szerint releváns mutató is javult 2010 után.