Kijutott a magyar szabadalmi élet a gödörből

A magyarországi kutatás-fejlesztés gazdasági ösztönzőinek soráról beszélt lapunknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. Pomázi Gyula reagált a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs intézkedésére, amely nyomán változnak a szabadalmi fenntartási díjak. Beszélt arról is, hogy az első fél év bejelentései alapján hatékonyak voltak az ösztönző intézkedések, és ősztől a kisvállalkozások is élhetnek egy olyan lehetőséggel, amelyikkel most csak a nagyobb cégek.

Pomázi Gyula_. 20200424 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Tapasztalat ugyanis az elnök elmondása szerint, hogy a végzősök munkáinak jelentős része a bemutatás után nem sokkal nemzetközi dizájncégeknél piaci termékként jelenik meg, de abból az ötletgazda nem húz hasznot.

Bátorodó kisvállalkozások

A másik nagyon erős csoport, a kis- és középvállalkozások (kkv) szabadalomhoz fűződő viszonya viszont nemigen változott ez idő alatt. Ennek egyik oka a pandémia, a túlélésre való össz­pontosítás, ebbe a szellemi tulajdonnal való foglalkozás nem fért bele Pomázi Gyula szerint. – Ugyanakkor a ­piaci márkaépítéssel igenis törődtek, a védjegyeknél látható 33 százalékos növekmény ennek tudható be: az online értékesítés, az élelmiszeripari, egészségipari, vegyipari, elektronikai szegmens rengeteg új védjegyoltalommal jelentkezett. Ez fontos, de még nem a technológiai szellemi tulajdon világa. Ezért továbbra is kiemelt feladatnak tekintjük, hogy az a három százalékos arány, amely a kkv-k körében a levédett szellemi tulajdonnal rendelkezőket jelzi, minimum megduplázódjon – jelentette ki a hivatal elnöke.

Pomázi Gyula: Akár 170 millió forint maradhat az innovatív cégeknél az új szabályoknak köszönhetően
Fotó: Bach Máté

A gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs a múlt héten többek között a szabadalmi fenntartási díjak változásai­ról is döntött, ezzel kapcsolatban Pomázi Gyula lapunknak reagált először.

– Ennek kidolgozása során azt tartottuk szem előtt, hogy a megadott szabadalomnál a termék első életszakaszában, amíg az innovációból kedvesebb bevétele van a vállalkozásnak, csökkennek a fenntartási díjak.

Ezzel segítjük, hogy minél kevesebb kiadásuk legyen és gyorsabban megtérüljön a befektetett pénzük. Majd, amikor a találmányok valóban profitábilisak lesznek, csak akkor emelkednek az uniós átlaghoz igazodva a fenntartási díjak. Ennek ­köszönhetően akár 170 millió forint maradhat az innovatív vállalkozásoknál – fejtette ki az elnök, hozzátéve, ez a megoldás a környező országok díjrendszerével is nagyobb össz­hangba kerülne. Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál elérhető

Iparjog pályázat százszázalékos intenzitású, így ennek segítségével már maga a bejelentés is teljesen ingyenes lehet,

ami nagy segítség a vállalkozásoknak az innovációjuk ­piacra viteléhez.

Esélyegyenlőség az összes innovátornak

A dizájnvilág, a formakultúra szintén egyre tudatosabb, igaz, hullámzó mértékben, hiszen például a válság sem egyszerre gyakorolt hatást az összes területre. Jó példa erre az ételek házhoz szállításának a fellendüléséhez köthető csomagolástechnikai megoldások egyidejű, tömeges bejelentése. – Ezen a téren 23 százalékos növekedést láttunk 2019 első félévéhez képest a tavalyi első félévben, és 33 százalékost az idei első hat hónapban, jellemzően a kkv-k körében – sorolta az elnök. Kiemelte, hogy a hazai bejelentők aktivitása is megugrott, és látványos, hogy a bejelentések több mint felét már elektronikus úton teszik az ügyfelek, és erős szándék a hivatalnál, hogy minél több digitális megoldással segítsék a bejelentők és hivatali munka gördülékenységét is.

A gazdasági könnyítések sorát gyarapítják KFI-támogatások is, amelyeket KFI-minősítés birtokában lehet igényelni. Ezzel adókedvezményekhez is jut a vállalkozás. – Az úgynevezett csoportminősítést eddig csak a multik vehették igénybe olyan esetekben, amikor a több, akár tíz-húsz KFI projektjük közül csak néhányat nyújtottak be, és ha azok megfeleltek a kritériumoknak, akkor a cég belső szabályzata, sztenderd­jei alapján feltételezhető volt, hogy a többi is megfelel.

Viszont egyre több kkv szintén nem egy KFI-projektet futtat párhuzamosan, de a csoportos minősítésre nem volt lehetőségük – egészen eddig, mert az SZTNH úgy döntött, hogy az ősszel megnyitja az esélyegyenlőség jegyében ennek a lehetőségét – jelentette ki Pomázi Gyula.

Az időzítés azért is fontos, mert akkor jelennek meg az új KFI-pályázatok, már a 2021–2027-es uniós ciklus forrásaira alapozva, így a kkv-k is indíthatnak egyszerre több projektet is a támogatásokért. – Az Innovációs és ­Technológiai Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal egyeztetve úgy látjuk, hogy nagyon sok hazai kkv él majd a lehetőséggel – vetítette előre az SZTNH elnöke.