Szinte minden, turisztikai szempontból egyébként mozgalmas hónapban látványos mínuszba fordultak tavaly a vendégforgalmi statisztikák, aminek vajmi kevés köze volt a lakosság jövedelmi helyzetéhez, sokkal inkább a járvány okozta a teljes szektor bénultságát. Az átmeneti mélyrepülés viszont az első fél évben tovatűnt, mivel a korlátozások feloldásával a stabilan maradt belföldi vásárlóerő hatására országszerte hamar emelkedni kezdett a szobafoglaltság, akárcsak a helyben fogyasztás a vendéglátósoknál.
A nyárra már meggyőződhettek arról a szolgáltatók, hogy a tavalyinál mindenképpen jobb szezont zárhatnak. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének friss jelentése szerint júniusban már a múlt nyár elején mért szálláshelyforgalom másfélszeresét érték el, holott a szereplők közül ekkor még csak a 2020-as kínálatot biztosítók háromnegyede nyitotta újra kapuit.
Azóta kiderült: a turizmus újkori történelmében idén július 24-én fordult meg a legtöbb belföldi vendég Magyarországon. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatójának tájékoztatása szerint ekkor csaknem 150 ezren nyaraltak idehaza. A júniusban mért két és fél millió vendégéjszaka után júliusban már nagyjából 5,5–5,8 millió vendégéjszakát tölthettek el a turisták a szálláshelyeken, és az augusztusi foglaltság is már több mint hárommillió éjszakánál jár – jelezte a napokban Guller Zoltán. Kiderült: 2021-ben eddig 103 milliárd forintot költöttek a magyarok a vendéglátóhelyeken, ami jelentős növekedés az előző évi 87 milliárd forinthoz képest.
A várhatóan minden korábbinál erősebb 2021-es nyári eredmények mögött jól látható tendencia, hogy míg a megelőző években egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerültek a magyar családok, 2010 után jelentősen javultak a körülményeik.
– 2002 és 2010 között a régió elhúzott mellettünk foglalkoztatási, növekedési, jövedelmi, vagyoni és szegénységi mutatók tekintetében is. A 2010 utáni gazdaságpolitikai fordulatoknak köszönhetően viszont kiemelkedően javult a magyar foglalkoztatási mutató, növekedett a hazai gazdaság, a magyarok rendelkezésre álló jövedelme és csökkent a szegénység
– elemezte a jelenséget a Századvég. A gazdaságkutató lapunknak rámutatott: az addig stagnáló vagy csökkenő, vendéglátásra és szállásra fordított lakossági kiadások 2010-től tavalyelőttig 50, illetve 74 százalékkal megugrottak, és nemcsak egyes társadalmi csoportokban, hanem minden szinten megfigyelhető volt az elmúlt években, hogy sokkal több magyar engedhette meg magának a fizetett turisztikai szolgáltatásokat.
Számuk a Századvég szerint 2010 és 2019 között 23,4 százalékponttal javult, és éppen ellenkezője igaz annak, amit a baloldalon hosszú évek óta változatlan formában hangoztatnak. Ugyanis az ágazati eredmények alapját adó valós idejű adatok elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy az elmúlt évtizedben különösen sokat javult az alacsony keresetűek, a 64 év felettiek, az egyedülállók, a gyermektelen párok és a kis keresetű egyszülős családok helyzete ezen a téren is.
Felfutott a fürdők forgalma is
A múlt nyárhoz képest meredeken felívelő júniust és sikeres júliust tudhat maga mögött a fürdőágazat, amit negyven hazai, turisztikai jelentőségű fürdő összesített adataiból állapított meg a Magyar Fürdőszövetség. A Turizmus.com által közölt eredmények szerint a nemzetközi jelentőségű egységek a vendégek számában összességében 48 százalékos növekedést értek el, míg a bevételek 62 százalékkal nőttek a nyár két első hónapjában. Ennél is látványosabb a bővülés a belföldi turizmusban jelentős fürdőkben, ahol 98 százalék, illetve 85 százalék volt a növekedés. A nyár zárása ígéretes: a fürdők tájékoztatása szerint erős a forgalom augusztusban is.
