Az Orbán-kormány 2010 óta kiemelten kezeli a családbarát gazdaságpolitikát. Ezen a területen is óriási a különbség a balliberális hatalomgyakorlás időszakához képest. Ezt mindennél jobban mutatja két szám: 2010-ben a családi adókedvezmények összege 12,5 milliárd forint volt, míg jövőre ez az összeg eléri a 990 milliárd forintot. Olyan nagy mértékű a különbség, hogy ma már Magyarország segíti GDP-arányosan a legnagyobb arányban a családokat az Európai Unióban. Ezen a koronavírus-járványból adódó válság sem változtatott, míg a balliberális kormányzás esetén minden nehézség árát a bérből és fizetésből élőkkel fizettették meg.
Az Orbán-kormány a 2022-es költségvetési törvényben rögzítette: „A legnagyobb érték a család, így ebben a helyzetben is az egyéni élethelyzetre szabott segítségnyújtás, valamint a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatása szolgálhatja érdemben hazánk céljait. A kormány ezért a koronavírus-járvány idején és azt követően is elkötelezett a gyermekvállalás ösztönzése, a gyermeket nevelő családok támogatása és életminőségük javítása mellett. Segíti a saját otthon megteremtését és felújítását, elismeri a családok többlet-erőfeszítéseit és számos intézkedéssel ösztönzi a kistelepülések komplex fejlesztését.”
A mondatok mögött konkrét intézkedések állnak. Így például a magyar családok támogatását szolgálja a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő adórendszer, amely Európa egyik legalacsonyabb (15 százalékos) személyijövedelemadó-kulcsát alkalmazza. Ehhez építették hozzá a gyermeknevelést segítő családi adó-, illetve járulékkedvezmény rendszerét. Ez az, amit biztosan felszámolna a balliberális kormány egy esetleges hatalomváltás után. Ez kiderül a programjaikból.
Jövőre jön a 25 év alatti munkavállalók szja-mentessége, amely segíti a fiatalok munkaerőpiaci részvételét, életkezdését és családalapítását. Érdemes megemlíteni, hogy az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege 2022. január 1-jétől több mint duplájára, havi ötvenezer forintra emelkedik, hogy segítse azon családok újrakezdését, ahol a szülők valamelyike elhunyt. A költségvetési törvény rögzíti azt is, hogy a gyermekek otthongondozási díjának összege 2022-ben eléri a jövő évi minimálbér összegét, az ápolási díj pedig öt százalékkal emelkedik. Fontos elem továbbá a 2019. július 1. előtt született, azt követően örökbe fogadott gyermekek után igénybe vehető babaváró támogatás és a jelzáloghitel elengedése is. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a csecsemőgondozási díj (csed) összege a bruttó jövedelem hetven százalékáról annak száz százalékára nőtt idén július 1-jétől. Mindezek mellett széles körben érhetők el az otthonteremtési támogatások, amelynek keretében több millió forintot biztosít az állam vissza nem térítendő támogatásként, de rendelkezésre állnak kamattámogatott hitelek is ezekre a célokra. Jövő év februárjának közepéig a családok visszakapják az idén befizetett személyi jövedelemadójukat, valamint folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése is. Az idősebb generáció olyannyira nem marad ki a gazdasági növekedés eredményeinek kedvező következményeiből, hogy még az idén megkapják a nyugdíjprémiumot, amelynek összege meghaladhatja az ötvenezer forintot. A kormány ráadásul a nők családban betöltött szerepét idős korukban is kiemelten kezeli: negyvenéves jogosultsági idővel mehetnek nyugdíjba, erre 2022-ben a költségvetés 332 milliárd forintot biztosít.
Mindezen intézkedések a gyermekvállalásra is hatással vannak. A jegybank elemzése megállapította: 2020-ban a termékenységi ráta mellett a születésszám is jelentősen emelkedett.
Tavaly 92 233 gyermek született hazánkban, ami 3040 gyermekkel, azaz 3,4 százalékkal több a 2019. évinél. A termékenységi ráta 2020-ra becsült értéke 1,55 volt, amely 1995 óta a legmagasabb érték. A születési statisztikák emelkedését támogathatták a 2019 februárjában bejelentett családvédelmi akcióterv intézkedései is.
