időjárás 4°C Andor, András 2021. November 30.
logo
A számok önmagukért beszélnek: külföldön leírták a magyar baloldal gazdaságpolitikáját

Szégyenpadból az EU élmezőnyébe

Kiss Gergely
2021.10.26. 05:50 2021.10.26. 08:06
Szégyenpadból az EU élmezőnyébe

Már a csillagokat is leígéri az égről a jövő választások utáni időszakra a baloldali szövetség. A valóságot azonban megmutatja a múlt, amikor Gyurcsány Ferenc kormányzásának időszaka alatt az ország az Európai Unió szégyenpadjára került. Ez nemzetközi szinten is egyértelmű volt.

Sok mindent érdemes mérlegre tenni a jövő évi választások előtt. A Gyurcsány-kormány alatt hazánk leszakadt a felzárkózási versenyben, a térség országai elhúztak mellettünk. Magyarország kibérelte az unió szégyenpadját. Ezzel szemben 2010 után a gazdasági növekedés az unió élmezőnyébe röpítette az országot, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, a munkanélküliségi ráta nálunk az egyik legalacsonyabb, itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben a vásárlóerő, és a magyar családok már európai összevetésben is dobogós helyen terveznek az otthonuk felújításával. Utóbbi apropóján megírtuk: a lakásfelújítások száma a lakosság jólétének kiváló mutatója. Egy család akkor tervezi ingatlanjának renoválását, ha erre megvannak az anyagi forrásai, emellett bizalma is van a jövőben.

A magyar gazdaság sikerét elismeri az Európai Bizottságtól kezdve a hitelminősítőkön át a Nemzetközi Valutaalap is. Nem győzik javítani a növekedésre adott előrejelzéseiket. Ennek fényében érdemes megnézni, hogy milyen nemzetközi megítélés alá esett a Gyurcsány-kormány. A Financial Times Deutschland (FTD) ezt írta 2008. október 30-án: 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elvesztette a lakosság támogatását. A több mint húszmilliárd eurós gigantikus válsághitel segíthet ugyan nehéz helyzetbe került országán, karrierjén azonban nem.

Az FTD ezt követően az akkori október 23-i megemlékezésekkel foglalkozva hangoztatta: a magyar miniszterelnök mindenre felkészült. Rendőrök százai álltak készenlétbe, hogy megakadályozzák az utcai összecsapásokat. Azonban csak füttyszó és pfujolás hangzott el, amikor a miniszterelnök a kommunisták elleni felkelés évfordulóján megjelent az emberek előtt és beszélt hozzájuk.

„Időközben az ország egykori reményhordozója Európa egyik legkevésbé kedvelt politikusává vált” – írta a távirati iroda akkori tudósítása szerint a német napilap. A cikk szerzője így vélekedett: Gyurcsány most azonban nyugodtan fellélegezhet. Egy húszmilliárd eurós segélycsomaggal a nemzetközi közösség megóvja Magyarországot a fenyegető összeomlástól. Ez nem Gyurcsány érdeme, de megnyugtatja a meggyötört lakosságot.

Érdemes tovább idézni a cikkből: 

Amióta a pénzügyi válság elérte Magyarországot, egyetlen nap sem telt el vészjelzések nélkül. Hitelek alig állnak rendelkezésre, és ami van, az drága, fogynak a beruházók, és ötvenezer munkahely sorsa bizonytalan.

Az FTD ezt követően ismertette a miniszterelnök által bejelentett takarékossági intézkedéseket, amelyek a válsághitel feltételei voltak. „Magyarországnál erősebben Európában csak Izlandot sújtotta a válság” – állapította meg a lap.

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnökeként ma elérte, hogy a 2022-es országgyűlési választások után a baloldalon neki lehessen a legnagyobb frakciója. Már azt is jelezte, hogy az előválasztási eredménytől függetlenül sikeres szereplés esetén ők választanak kormányfőt. Gyurcsány mostani megnyilvánulásai tükrében azonban külön érdekesek az FTD hasáb­jain hajdan napvilágot látott mondatok: 

A kormányzó szocialista párt 47 éves elnöke előszeretettel mutatkozik a kelet-európai mintapolitikus szerepé­ben. George Bush vagy Vlagyimir Putyin oldalán jól érzi magát. Ennek ellenére már 2006 óta úgy tekintenek rá, hogy megérett a lemondásra.

A Fidesz már akkor kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szégyenpadra ültette országot a Nemzetközi Valutaalaptól kért hitellel, a megszorításokkal pedig brutális támadást intézett nyugdíjasok és a közszférában dolgozók ellen. Szomorú tény, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan uniós tagállam, amely arra kényszerült, hogy az IMF-től hitelt vegyen fel.

Az Orbán-kormány és a 2010 előtti világ gazdasági eredményeinek különbségét egyértelműen visszaigazolják a számok.

Borítókép: Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap volt igazgatója és Gyurcsány Ferenc 2009-ben a Parlament delegációs termében. Fotó: MTI/Beliczay László