Magasabb árat kérnek idén a dióért

Drágábban kerülhet a fogyasztók kosarába idén a dió. A karácsonyi sütemények elengedhetetlen alapanyagáért kilónként akár négyezer forintot is kérhetnek a piacokon. Az áremelkedés hátterében részben a dióburok-fúrólégy kártétele áll, másrészt a termeléshez kapcsolódó költségek emelkedése indokolja az előző évhez képest 10-12 százalékos áremelkedést.

2021. 11. 26. 6:58
20210914 Lengyeltóti Megkezdődött a diószüret száz hektáron Lengyeltótiban. Kézzel és géppel egyaránt szedik az őszi termést, amelyből idén feleannyi lett a tavaszi fagyok miatt. A tóti diót nem csak a hazai piacon értékesítik, hanem Olaszországba és Németországba utazik héjasan. Fotó: Lang Róbert lr Somogyi Hírlap Fotó: Lang Róbert
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átlagos évet zárhatnak az idén a diótermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. Míg a nyugati országrészben a fagy és a dióburok-fúrólégy alaposan megnehezítette a termelők dolgát, a keleti tájakon közepes vagy annál is jobb termést takaríthattak be a gazdák. Kelemen Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke lapunknak elmondta: az idén a tavaszi fagyok, az aszály és a dió kártevője okozta a legnagyobb fejtörést a termelőknek, összességében azonban nem lett rossz a termés, az elmúlt években megszokott 10-12 ezer tonna kerülhetett a raktárakba. 

A dió későn virágzó gyümölcsfaj, így a fagy a nyugati megyéken kívül nem okozott jelentősebb károkat, az aszály ugyanakkor az ország valamennyi részét érintette 

– hívta fel a figyelmet a szakember.

Mivel az ültetvényeknek csupán a töredéke öntözött hazánkban, ezért a nyári forróság és a kevés csapadék negatív irányba befolyásolta a termést. Az ültetvények rettegett kártevője, a dióburok-fúrólégy Kelemen Péter szerint elsősorban a házikertekben okozott nagyobb terméskiesést. 

Az üzemi körülmények közt gazdálkodók bizonyos rovarölő szerekkel sikeresen tudnak védekezni a fúrólégy ellen. Ez azonban nincs ingyen, az elmúlt öt évhez képest jelentősen növeli a termelők kiadásait. Az idén ráadásul nemcsak a növényvédelem került többe, szinte minden költségtényező, ami a termelőket érinti – a munkabér, az üzemanyag, a műtrágyák – emelkedett. Ez a dió árában is megmutatkozik. A piaci árakra Kelemen Péter szerint az is hatással van, hogy a dióburok-fúrólégy kártétele miatt az otthoni kertekben megtermett dió mennyisége csökkent. A dióbél ára 10-12 százalékkal nőtt a múlt évhez képest, a fogyasztók 3200 és négyezer forint közötti árakon találkozhatnak a terménnyel a piacokon. Az ár természetesen nagyban függ a helyszíntől és a dió minőségétől is.

A szakember szerint ugyanakkor az áremelkedés csupán a dióbélnél jelentkezett az idén, a főként exportpia­cokra szánt héjas dió ára stagnál, illetve enyhe csökkenésben van. Ennek oka, hogy a világban folyamatosan bővül a diótermesztés, Európában például a magyar primőr diónak a dél-amerikai terménnyel kell versenyeznie. 

Bár az üzemi ültetvények területe folyamatosan emelkedik hazánkban – jelenleg közel kilencezer hektáron termelnek diót az országban –, van még hova fejlődnie az ágazatnak, ha fel akarja venni a versenyt a konkurenciával. Kelemen Péter szerint az ágazat egyik legnagyobb hiányossága, hogy az ültetvényeknek csak nagyon kis százaléka öntözött, ráadásul a hazai termesztéstechnológia is hagy némi kívánnivalót maga után.

Van fejlődési potenciál az ágazatban, probléma ugyanakkor, hogy az ültetvények nagy része nem öntözött, ami a termésmennyiséget negatívan befolyásolja. A jelenlegi termesztéstechnológiával és a magyar fajtákkal gazdálkodók pedig nagyon alacsony termésmennyiséget tudnak elérni

– mutatott rá. A szakember szerint országos átlagban hektáronként másfél tonna dió terem meg a kertekben, a legjobb ültetvényeken pedig három és fél tonnás átlagtermés érhető el. Ezzel szemben a világ más részein olyan fajták és ültetvénytípusok vannak, ahol öt, hat vagy akár hét tonna is elérhető egy hektáron. 

Az ültetvények szerkezetében, az öntözésben kellene előrelépni, illetve fajtaszerkezet-váltásra is szükség lenne ahhoz, hogy a diótermesztés sikertörténetté válhasson hazánkban

– tette hozzá a FruitVeB alelnöke.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.