Átlagos évet zárhatnak az idén a diótermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. Míg a nyugati országrészben a fagy és a dióburok-fúrólégy alaposan megnehezítette a termelők dolgát, a keleti tájakon közepes vagy annál is jobb termést takaríthattak be a gazdák. Kelemen Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke lapunknak elmondta: az idén a tavaszi fagyok, az aszály és a dió kártevője okozta a legnagyobb fejtörést a termelőknek, összességében azonban nem lett rossz a termés, az elmúlt években megszokott 10-12 ezer tonna kerülhetett a raktárakba.
A dió későn virágzó gyümölcsfaj, így a fagy a nyugati megyéken kívül nem okozott jelentősebb károkat, az aszály ugyanakkor az ország valamennyi részét érintette
– hívta fel a figyelmet a szakember.
Mivel az ültetvényeknek csupán a töredéke öntözött hazánkban, ezért a nyári forróság és a kevés csapadék negatív irányba befolyásolta a termést. Az ültetvények rettegett kártevője, a dióburok-fúrólégy Kelemen Péter szerint elsősorban a házikertekben okozott nagyobb terméskiesést.
Az üzemi körülmények közt gazdálkodók bizonyos rovarölő szerekkel sikeresen tudnak védekezni a fúrólégy ellen. Ez azonban nincs ingyen, az elmúlt öt évhez képest jelentősen növeli a termelők kiadásait. Az idén ráadásul nemcsak a növényvédelem került többe, szinte minden költségtényező, ami a termelőket érinti – a munkabér, az üzemanyag, a műtrágyák – emelkedett. Ez a dió árában is megmutatkozik. A piaci árakra Kelemen Péter szerint az is hatással van, hogy a dióburok-fúrólégy kártétele miatt az otthoni kertekben megtermett dió mennyisége csökkent. A dióbél ára 10-12 százalékkal nőtt a múlt évhez képest, a fogyasztók 3200 és négyezer forint közötti árakon találkozhatnak a terménnyel a piacokon. Az ár természetesen nagyban függ a helyszíntől és a dió minőségétől is.
A szakember szerint ugyanakkor az áremelkedés csupán a dióbélnél jelentkezett az idén, a főként exportpiacokra szánt héjas dió ára stagnál, illetve enyhe csökkenésben van. Ennek oka, hogy a világban folyamatosan bővül a diótermesztés, Európában például a magyar primőr diónak a dél-amerikai terménnyel kell versenyeznie.
Bár az üzemi ültetvények területe folyamatosan emelkedik hazánkban – jelenleg közel kilencezer hektáron termelnek diót az országban –, van még hova fejlődnie az ágazatnak, ha fel akarja venni a versenyt a konkurenciával. Kelemen Péter szerint az ágazat egyik legnagyobb hiányossága, hogy az ültetvényeknek csak nagyon kis százaléka öntözött, ráadásul a hazai termesztéstechnológia is hagy némi kívánnivalót maga után.
Van fejlődési potenciál az ágazatban, probléma ugyanakkor, hogy az ültetvények nagy része nem öntözött, ami a termésmennyiséget negatívan befolyásolja. A jelenlegi termesztéstechnológiával és a magyar fajtákkal gazdálkodók pedig nagyon alacsony termésmennyiséget tudnak elérni
– mutatott rá. A szakember szerint országos átlagban hektáronként másfél tonna dió terem meg a kertekben, a legjobb ültetvényeken pedig három és fél tonnás átlagtermés érhető el. Ezzel szemben a világ más részein olyan fajták és ültetvénytípusok vannak, ahol öt, hat vagy akár hét tonna is elérhető egy hektáron.
Az ültetvények szerkezetében, az öntözésben kellene előrelépni, illetve fajtaszerkezet-váltásra is szükség lenne ahhoz, hogy a diótermesztés sikertörténetté válhasson hazánkban
– tette hozzá a FruitVeB alelnöke.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
