Nem bírják a klímaváltozás hatásait a hazai gyümölcsösök

A kajszibaracktermés négyötödéről kell lemondanunk a tavaszi fagyok miatt, ültetvénymegújítás kell.

Bizonyos helyeken szinte egyáltalán nem termett kajszibarack a tavaszi fagyok miatt Fotó: Czímer Tamás Forrás: Heves Megyei Hírlap

A tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt idén – térségenként változóan – a kajszibarack 70–95 százalékos terméskiesése várható, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a termesztés korszerűsítése.

A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás idén komoly károkat okozott nemcsak hazánkban, hanem Európa minden jelentős kajszitermesztő országában – részletezte a kamara. Hasonló tavaszi fagyokkal a következő években is számolni kell. Ezért

nélkülözhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – főleg a korai virágzású gyümölcsfajok – termesztésének átfogó újjászervezése.

Még inkább felértékelődik a termőhely helyes megválasztása, továbbá a megfelelő, hazánkban is adaptált ellenálló és az éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó fajták telepítése, valamint a korszerű művelési rendszer.

Bizonyos helyeken szinte egyáltalán nem termett kajszibarack a tavaszi fagyok miatt
Fotó: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

A kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő támogatást ad az agrárium fejlesztésére, hatékonyságának növelésére, ennek részeként a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz.

A vidékfejlesztési program keretéből kiírt és jelenleg nyitva álló nagyszabású, gyümölcstelepítést, felújítást, korszerűsítést támogató pályázat pedig lehetőséget nyújt a gyümölcstermesztés megújítására.

Az agrárkamara emlékeztetett: a minap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósággal közösen rendezett szakmai tanácskozáson a kajszi-fajtaújdonságokat, a fajtahasználat hazai trendjeit, a kajsziültetvények termésbiztonságának és növényegészségügyi állapotának javítását segítő technológiákat mutatták be a gazdálkodóknak, ezzel is segítve őket az ültetvények megújításában. Emellett bemutattak jó példákat intenzív kajsziültetvényekből, valamint a fagykárosodott csonthéjas ültetvények kezelésével, a kajszifajták fagytűrésével kapcsolatos előadások is elhangzottak.

Hazánkban a kajszitermesztés megközelítőleg 5628 hektáron folyik, és 10–35 ezer tonna között változik a termés mennyisége.

A kajszi nagyon kedvelt a fogyasztók körében, valamint a feldolgozóüzemekben is igény mutatkozik rá. Szakemberek szerint ezen átlagos mennyiség akár duplája is értékesíthető lenne.

Hasonló problémával néztek szembe idén a meggytermesztők is, akiket szintén nem kímélt a tavaszi fagy, de elsősorban a kánikula okozott jelentős veszteségeket. A meggyültetvények nagy része hazánkban szintén korszerűtlen. Részben ennek is a következménye, hogy a tavaszi fagyok okoztak ugyan kárt, de az elmúlt évek rossz termése miatt sok virág volt a fákon.

A hideg tavaszi idő késleltette az érést, így a meggyszezon egybeesett az elmúlt hetek hőhullámaival. A melegben a meggy kiszáradt, a gyümölcs mérete az átlagosnál több helyen kisebb volt.