Álruhába bújtatott kínai mézek

Ismét kínai méz kerülhetett az áruházak polcaira. Az egyik legnagyobb hazai mézkiszerelő vállalkozó az évekkel korábbi botrányai után most újra a hatóságok látókörébe került. Míg nemrég az akácmézéről derült ki, hogy valójában egyszerű virágméz, a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének megbízásából készült laborvizsgálatok szerint az uniós és EU-n kívüli mézkeverékei gyakorlatilag csak kínai mézet tartalmaznak.

Honey in jar with honey dipper on vintage rustic background

Az egyesület a kapott vizsgálati eredményeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is eljuttatta, a hatóság pedig ellenőrzést indított az ügyben. Bár a mézek különböző áruházláncok kínálatában szerepeltek, egyvalami közös volt bennük. Annak a Klenáncz Józsefnek a mézkiszerelő üzeméből kerültek ki, akinek évekkel korábban többször az orrára koppintott már a hatóság a hamis kínai méz forgalmazása miatt. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, legutóbb novemberben kapott nagyobb büntetést a vállalkozó, amikor egy általa forgalmazott akácmézről derült ki, hogy hamis. Az üvegekben ugyanis akác- helyett egyszerű virágméz volt. A Nébihtől megtudtuk, hogy több tétel ellenőrzése is folyamatban van, a már említett nemzeti címke jogszerűtlen használata ­miatt pedig jelentős büntetést rótt ki az érintett vállalkozásra a hatóság.

Lapunk megkereste Klenáncz Józsefet is. A vállalkozó a mézhamisítási üggyel kapcsolatban elmondta: a szóban forgó termék az előírtnál valóban kevesebb akácpollent tartalmazott, ez azonban szerinte nem számít hamisításnak. – Méhek által gyűjtött, virágok nektárjából származó méz volt az üvegben, és nem hamisítvány – fogalmazott. A jogszabályok szerint ahhoz, hogy egy terméket akácméznek lehessen nevezni, legalább ötvenszázalékos arányban akácpollent kell tartalmaznia. Klenáncz József szerint ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni hazánkban. A nemzeti trikolór használata ugyanakkor a vállalkozó szerint is hiba volt. A mézek csomagolásáról azóta el is távolították a nemzeti színű logót. Arra a kérdésre, hogy a mézkeverékeihez honnan szerzi be az alapanyagot, azt válaszolta: míg korábban valóban használt kínai mézet a termékeihez, ma már csak Ukrajnából vásárol, a mézkeverékek tehát csak hazai és ukrán mézet tartalmaznak.

Ennek ellentmondanak azok a lapunk birtokába jutott vizsgálati eredmények, amelyeket a mézkiszerelők egyesülete megbízásából készített a brémai Quality Services International GmbH laboratórium. A mézek eredetét tekintve a kilenc ellenőrzött termékből csak három tételnél merült fel a gyanú, hogy esetleg kelet-európai mézet is tartalmazhat, míg a kínai méz jelenlétét minden esetben igazolták a vizsgálatok. 

– Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tájékoztatása alapján valamennyi hazai élelmiszerlánc elzárkózik a kínai eredetű méz forgalmazásától. Ezzel szemben a legnagyobb belföldi kiszerelő „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” származási megjelölés alatt javarészt kínai mézet forgalmaz. Teszi ezt az élelmiszerláncok tudta nélkül, így nemcsak a fogyasztókat, hanem az áruházakat is félrevezette – mutatott rá lapunknak adott nyilatkozatában Brunner Ferenc. Majd hozzátette: sajnos a tételek számából tisztán látszik, hogy nem elszigetelt esetről van szó.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a kínai méz forgalmazását nem tiltja törvény, az áru származásáról azonban tájékoztatni kell a fogyasztókat. Az elmúlt évek botrányai után azonban a szakemberek mellett az egyszerű fogyasztók is tisztában vannak azzal, hogy a Kínából érkező méz nem a természet ajándéka, sokkal inkább laboratóriumokban, mesterséges körülmények között előállított termék. 

Jó hír, hogy hazánk kezdeményezésére hamarosan módosítani fogják a mézekre vonatkozó euró­pai uniós szabályozást. Eszerint a több országból származó mézek keverése esetén kötelező lesz feltüntetni a származási országok nevét, a keverékhez felhasznált mézek csökkenő mennyiségi sorrendjében. Ezáltal pontosabb tájékoztatást kapnak a fogyasztók arról, hogy az adott üvegben milyen típusú mézek vannak, és azok honnan származnak. A hazai szabályozás várhatóan még az uniós javaslat előtt életbe léphet, a Nébih ugyanis kezdeményezte a Magyar Élelmiszerkönyv mézzel kapcsolatos előírásainak a módosítását.

Fotó: 123rf