Hadat üzenne az EU a vállalkozás mögé rejtett foglalkoztatásnak

Az alapvető szociális jogok mellett a munkaviszony kérdését is rendezné Brüsszel irányelvjavaslata az online platformokon szolgáltató cégek munkavállalóinál. A tervezet a vállalkozás mögé bújtatott foglalkoztatást is megnehezítené, mivel a foglalkoztatással összefüggő munkáltatói elvárások szerint kötelezővé lehetne tenni a szerződéses viszonynál nagyobb előnyökkel járó munkaviszony létesítését.

Nagy Kristóf
2021. 12. 09. 6:58
20210128 MN Budapest éttermek ételkiszállítás MI Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A következő napokban ismerteti részletesen az Európai Bizottság az online platformokon működő szolgáltatások munkavállalóinak sorsát rendező irányelvjavaslatát. Az úgynevezett platform-munkavállalók azok, akik az online felületen, például mobilapplikáción keresztül megrendelhető szolgáltatásokat ténylegesen elvégzik. Idetartozik például az ételfutár-hálózat futára vagy a közösségi taxiszolgáltatás, az Uber sofőrje is. Az ő foglalkoztatásuk feltételéül ugyanakkor gyakran szab a platform üzemeltetője olyan kritériumokat, amelyeket a munkaviszony keretében lehet előírni. Ennek ellenére munkaviszony helyett szerződéses kapcsolatban állnak egymással.

Az Európai Bizottság kiszivárgott javaslattervezete a Politico összegzése szerint a foglalkoztatotti jogviszony kérdését rendezné. A tagállamoknak is kötelezően átültetendő irányelv kimondaná: 

az online platformok munkáltatónak minősülnek, így munkaviszonyt kell létesíteniük a platform munkavállalóival, ha a munkaviszony keretében jellemző előírásokat, kötelezettségeket elvárják a feladatvégzéshez. 

Kérhető a munkaviszony létesítése például akkor, ha az online szolgáltató meghatározza a munkavégzés díjazását, munkaidőt ír elő, megszabja a foglalkoztatott ruhaviseletét, algoritmusokkal vagy más elektronikus eszközökkel megfigyelik a munkavégzését.

Az egyelőre nem derül ki, hogy a Magyarországon is számos ágazatban, például a színház és a média területén is jellemző, egyéni vállalkozás mögé bújtatott foglalkoztatás gyakorlatára is gyógyírt jelent-e a brüsszeli tervezet, vagy kizárólag a digitális platformok dolgozói kérhetik munkaviszony keretében további foglalkoztatásukat.

A platform-munkavállalók foglalkoztatása az európai érdekképviseletek szerint azért tisztességtelen, mert a gyakorlat szerint általában a platform üzemeltetőjének előnyösebb megbízási szerződés keretében végzik a tényleges szolgáltatást.

A legelterjedtebb gyakorlat szerint a platform-munkavállaló a megrendelést, megbízást szintén mobiltelefon-applikáción kapja a szolgáltatótól. A folyamatban az algoritmusok automatikusan osztják ki a feladatokat, és a megrendelő visszajelzései alapján értékelik az elvégzett munkát, mérik az ügyfélelégedettséget. Az algoritmusok felelnek a nyomonkövethetőségért is, a munkavállalónak a működésre nincs ráhatása.

Mindez kiszolgáltatottá teszi az érintetteket, mivel meg kell felelniük különböző előírásoknak, ráadásul ezek a szerződések gyakran kizárólagosságot kötnek ki a munkavállalónak. 

Ez a gyakorlat pedig felveti a vállalkozás mögé bújtatott munkaviszony szerinti foglalkoztatást. 

Ez káros a platformmunkásnak, mivel a munkaviszonyban foglalkoztatottakra jellemző kötelezettségeket vállalnia kell, ugyanakkor a szabadsághoz, felmondáshoz, tisztességes fizetéshez köthető alapvető szociális jogok nem védik.

Borítókép: a biciklis futárok munkáját is figyelheti az applikáció (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.