időjárás -1°C Dorottya , Dóra 2023. február 6.
logo

Kontroll alá kerülhet a digitális munka világa

Nagy Kristóf
2021.12.01. 07:15 2021.12.01. 13:02
Kontroll alá kerülhet a digitális munka világa

Napokon belül bemutatja az Európai Bizottság az úgynevezett platform munkavállalásra vonatkozó irányelvtervezetét. A szabályozás hiánypótló és egyre sürgetőbb, mivel az adatok szerint napjainkra már a munkavállalók 11 százaléka került kapcsolatba valamilyen digitális gazdasági tevékenységgel.

A platform-munkavállaló az a személy, aki a digitális platformon – leginkább mobilappon – megrendelt szolgáltatást elvégzi. Ilyen például a közösségi taxiszolgáltatás vagy a futárszolgáltatás, valamint a fizikai jelenlétet nem igénylő adminisztrációs tevékenységek.

A legelterjedtebb gyakorlat szerint a platform-munkavállaló a megrendelést, megbízást szintén mobiltelefon-applikáción kapja a szolgáltatótól. A folyamatban az algoritmusok automatikusan osztják ki a feladatokat, és a megrendelő visszajelzései alapján értékelik az elvégzett munkát, mérik az ügyfél-elégedettséget. Az algoritmusok felelnek a nyomonkövethetőségért is, a munkavállalónak a működésre nincs ráhatása.

Az érintett munkavállaló szinte minden esetben szerződéses viszonyban áll a digitális szolgáltatóval. Ez a megoldás egyrészt kedvező, mert a szolgáltatóval szerződött vállalkozó, magánszemély rugalmasan oszthatja be az idejét és könnyebben átszerződhet máshova, vagy akár egyszerre több cégnél is közreműködhet. Fontos, hogy a digitalizációval megjelenő új álláslehetőségek az alacsony végzettségűek, a fiatalok és a megváltozott munkaképességűek lehetőségeit is szélesítik.

Másrészt aggályos, hogy nem munkaviszonyban foglalkoztatott a platform-munkavállaló, noha végrehajtja, s nem ő nyújtja a szolgáltatást, hanem az üzemeltető. Mivel a tevékenységet végzők nem alkalmazottak, nem vonatkoznak rájuk a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és az alkalmazottakat megillető védelem. 

A platform-munkavállalókra ilyenkor nem érvényes a munka törvénykönyve, így a szabadsághoz, táppénzhez, tisztességes bérezéshez vagy a munkaviszony megszüntetéséhez és az érdekképviselethez kapcsolódó jogok nem nyújtanak számukra védelmet, kiszolgáltatottak a megbízóknak. A szerződések ráadásul legtöbbször a szolgáltatónak kedvező feltételeket tartalmaznak.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség nyílt levélben szólította fel Brüsszelt, hogy a szabályozás ne a középutat legitimálja az egyéni vállalkozó és a munkaviszonyban foglalkoztatott között. A képviseletek elvárják, hogy az irányelv tartalmazza a tisztességes bérezésre és az elvárható munkafeltételekre vonatkozó követelményeket. Szerintük külön szabályozásra szorul az automatizmussal kapcsolatos átláthatóság is.

A szabályozás nem könnyű feladat, ugyanakkor más területeken is kedvező hatása lehet. Nemcsak hazánkban, de az egész Európai Unióban elterjedt gyakorlat a bújtatott foglalkoztatás, amikor a munkáltató a munkavállalóval mint egyéni vállalkozóval szerződik, a valóságban ugyanakkor alkalmazottként kezeli. 

Így a munkaviszonyban foglalkoztatottaknak járó jogosultságot az érintettek nem tudják érvényesíteni, emellett sokkal kiszolgáltatottabbak, mivel szerződést bontani egyszerűbb, mint elbocsátani a beosztottat. Hazánkban a média egyes területein és a színházaknál jellemző ez a szürke foglalkoztatási gyakorlat, pedig ezeken a területeken a munkavállalók kedvezményes adózására is lehetőség lenne.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Mediaworks/Szabó Miklós)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.