Nem működik úgy a zöldátállás, ahogyan azt a baloldal hirdeti – erről Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök beszélt a napokban a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Elsőként a baloldal megvalósíthatatlan klímavédelmi célkitűzéseinek valóságtól elrugaszkodottságát ecsetelte a szakértő.
– Az atomerőművek ellenzői azt hangoztatják, hogy atomenergiára nincsen szükség, hiszen a megújuló energiaforrásokkal mindent meg lehet oldani. Ezzel szemben az az igazság, hogy a tavalyi év végén például az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága publikált egy olyan jelentést, ami az egyes villamosenergia-termelési módoknak a teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-kibocsátását vizsgálta. Ez a jelentés megállapította, hogy
az atomerőművek még a nap- és szélerőműveknél is sokkal zöldebbek,
tehát hogyha a világ, az Európai Unió is komolyan gondolja a klímavédelmi célok teljesítését, akkor teljesen egyértelmű, hogy az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van – jelentette ki Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy ha nem fejlesztjük ezeket az áramtermelési módokat a fosszilis részarány radikális csökkentése mellett, akkor a klímavédelmi célokat egész egyszerűen elbukjuk.
Erre jó példa Németország esete is, ahol politikai alapon vonják ki a termelésből az atomerőműveket, miközben folyamatosan növelik a nap- és szélerőművi kapacitásokat. Azonban ott is növekedett tavaly a villamos energia iránti igény, miközben a megújulók nem tudtak elegendő villamos energiát termelni. Emiatt pedig
a szén-dioxid-kibocsátás – a magas fosszilis részarány miatt – mintegy 33 millió tonnával növekedett, miközben Németország klímabajnoknak mutatja magát.
– Ez azt is jelenti, hogy 2021-ben még a 2020-ra meghatározott negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési célt sem tudták elérni. Ezzel szemben pedig azt láthatjuk, hogy Magyarországon felelős klíma- és energiapolitikai döntések születnek: 2030-ig megépül a Paks II atomerőmű, közben jelentős naperőművi fejlesztésekre is sor kerül. Ennek az lesz az eredménye, hogy