Változatlanul Kolozsvár számít Románia legdrágább városának. A keleti szomszéd vezető ingatlanportálja, az Imobiliare.ro adatai szerint 2021 végén Brassóban és Bukarestben nőttek leginkább a lakásárak – 14,8, illetve 13,2 százalékkal. Ezzel együtt Kolozsváron 2013 euró (745 ezer forint) volt egy négyzetméter átlagára az egy évvel korábban regisztrált 1826 euróhoz képest. A második helyen álló Bukarestben 1630 euró volt a lakásnégyzetméter átlaga, Brassóban 1428 euró, míg Temesváron valamivel olcsóbban lehet lakást vásárolni: egy négyzetméter ára 1362 euró, tavaly 1289 eurónál állt az a bizonyos számláló. A lakások átlagára országos szinten 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az új építésű lakások esetében pedig 13,9 százalékos volt az áremelkedés. A vásárlási pszichózist az is táplálja, hogy Románia lakosságának több mint 96 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él – uniós viszonylatban itt a legmagasabb a tulajdonosi arány –, derült ki az Eurostat legutóbbi adataiból.
Erdély fővárosának központjában az eladó ingatlanok átlagára 2350 euró/négyzetméterre (870 ezer forint) rúg, a kétszobás lakásokért pedig átlagban kilencvenezer eurót kérnek (több mint 33 millió forintot) – ami már-már a szürreálishoz közelítő árszint.
Ingatlanpiaci szakemberek szerint azonban a nagyon drága ingatlanok „pörögnek” a legkevésbé. A drágulás fő okát az inflációban, a pénzromlástól való félelemben vélik azonosítani, amit az is alátámasztani látszik, hogy a vásárlók hatvan-hetven százaléka befektetésnek tekinti a lakást, és bérbeadáson gondolkodik. Másik áremelő tényező az építőanyagok drágulása, bár egyesek szerint az építőanyagárak tavalyi robbanása még nem játszott különösebb szerepet a lakásárak szárnyalásában, azt csak 2022-ben fogják megtapasztalni.
Ezzel együtt az ingatlanárak közel vannak a csúcshoz, úgy gondolják, számottevő emelkedés aligha következik be. Az árakat az is befolyásolni látszik, hogy a kolozsvári ingatlanpiacon túlkínálat várható: míg 2019-ben körülbelül ötezer új lakást adtak át a nagyváros vonzáskörzetében, az elkövetkezőkben ez a szám várhatóan meghaladja az évi tízezret.
Kolozsvár folyamatos növekedését azonban spekulatív jellegűnek tartják. Miután az építőanyag drága és egy része továbbra is hiánycikk, ilyen mértékű építkezési hullám mellett akár tovább növekedhetnek az ingatlanárak. Ha azonban a kereslet képtelen lesz követni a kínálatot, az építőiparban is gondok jelentkezhetnek. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy vásárló is lesz, miután egyre többen tartanak attól, hogy rohamosan romlik a pénz, a kolozsvári lakások értéke viszont megbízható módon nőtt az elmúlt húsz évben.
Amúgy Erdély-szerte folytatódott a lakásárak meredek emelkedése. Székelyföldön az is generálta a drágulást, hogy a keresletet még mindig jóval meghaladja az eladó lakások száma. Marosvásárhelyen már három éve folyamatos a lakásdrágulás, bár 2021 utolsó hónapjaiban bizonyos stabilitás állt be: a lakásárak eljutottak egy akár pszichológiainak is mondható szintre, amely fölé egyelőre nem mennek a vásárlók. Marosvásárhely központjában ezer euró fölötti a lakások négyzetméterára, egy főtéri lakásé 1200 eurónál kezdődik, de 1700 euróig is felmehet. A környék attól is exkluzívnak tekinthető, hogy ott nincs lehetőség a terjeszkedésre, ezért a főtér mindig is drága helynek számított.
A Csíkszereda központjában lévő lakások árait is az építkezési anyagárak és a kereslet-kínálat függvénye tolja egyre magasabbra: az új építésű ingatlanok négyzetméterárával megegyező, 850–1000 eurós árak vannak a városközpontban.
Borítókép: Kolozsváron egy négyzetméter átlagára 2013 euró, azaz mintegy 745 ezer forintnak megfelelő összeg. Fotó: Havran Zoltán
