Megtartotta idei első kamatdöntő ülését a Fed, és ugyan váratlan események vagy bejelentések nem történtek, a piaci résztvevőknek egyértelművé vált, hogy
a korábban bizonytalankodó amerikai jegybank most már valóban a negyvenéves csúcsra emelkedett infláció ellen fog küzdeni, ez az elsődleges cél, egészen addig, amíg vissza nem tér az adat a jegybanki célérték, azaz két százalék közelébe.
Ez elkerülhetetlenül hosszú folyamat lesz, és ezt most már a Fed döntéshozói is belátják. Eleinte rövidnek és átmenetinek várták az inflációt, amely szinte nem is igényel jegybanki beavatkozást, majd arra hivatkoztak, hogy a munkanélküliségnek is minimálisra kell csökkennie ahhoz, hogy lépjenek.
Mostanra ez a feltétel is teljesült: a négy százalék körüli munkanélküliségi mutató közgazdasági értelemben teljes foglalkoztatottságot jelent az Egyesült Államokban, sőt sok területen kifejezetten munkaerőhiány van. Ez óhatatlanul bérversenyt indít el, ami tovább fokozza az inflációt, így könnyen kialakulhat az ár-bér spirál, amit csak rendkívül szigorú monetáris politikával, igen magas kamatokkal lehet letörni, ez pedig a felhalmozódott óriási államadósság finanszírozása miatt lenne fájdalmas.
A Fednek így a lehető leggyorsabban kell lépnie az infláció elleni küzdelemben, és ezt meg is kezdte azáltal, hogy a pár hónapja még havi 120 milliárd dollár értékű eszközvásárlási programot igen gyors ütemben csökkenti, március elejére a mostani jelzés szerint meg is szűnhet a program. Ez lehetővé fogja tenni, hogy azonnal megkezdődjön a kamatemelési ciklus, amely várhatóan 25 bázispontos lépésekben történik, és akár minden hónapban sor kerülhet rá. A piac három-négy lépést vár idén, ezzel egy százalékra emelkedne a jegybanki alapkamat, de nem zárható ki, hogy ennél jóval nagyobb mértékre lesz szükség, ezt azonban a menet közben a folyamatok, adatok tanulmányozása után fogják eldönteni.
Van a Fednek még egy eszköze, amivel igen hatékonyan csökkentheti a pénzmennyiséget, így mérsékelheti az inflációt. Ez pedig az eszközvásárlási programok során kibocsátott fedezetlen pénz fokozatos visszavétele. Jerome Powell, a Fed elnöke jelezte, hogy határozottan ez a terv, de pontos időpontot és mértéket nem kommunikált. Ez nem véletlen: korábban előfordult már, hogy megindították a pénzkivonást, de a kialakuló jelentős tőzsdei esés miatt kihátráltak belőle, attól félve, hogy a zuhanó részvényárak visszafogják a fogyasztást, lassítják a gazdasági növekedést.
Ezt a szempontot valamilyen mértékben vélhetően most is figyelembe fogják venni, de hatásosabb lehet, ha nem kommunikálják előre az időpontokat és a mértéket. A program rugalmasan zajlik, így folyamatosan adaptálható a piaci viszonyokhoz, ugyanakkor a befektetők kevéssé figyelnek oda rá, hisz nem tudják, mikor mennyi pénz fog távozni a piacról. Mindazonáltal Powell azt ígérte, hogy a program kiszámíthatóan fog zajlani.
A jegybank mérlege csaknem 9000 milliárd dollár, miközben az Egyesült Államok államadóssága 30 ezermilliárd,
vagyis az adósság közel harmadának megfelelő összeg a fedezetlen jegybanki pénz.
Ez veszélyesen sok, Powell jelezte is, hogy érdemben csökkenteni kell, ráadásul a tőzsdék jóval magasabban állnak, mint 2018–19-ben, amikor a Fed felfüggesztette az előző visszavonási programot, így jóval nagyobb a mozgástér.
