Szociálisan érzéketlen Márki-Zay

Ízekre szedte Márki-Zay Péter állításait a lapunknak nyilatkozó közgazdász, Szakáli István Loránd. A baloldal miniszterelnök-jelöltje bizonyította szociális érzéketlenségét, s nem igaz az az állítás sem, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése emeli az inflációt, sőt az ellenkezőjét várják az elemzők.

2021.05.19. Budapest Szakáli István Loránd Gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Kutatóműhely vezetője Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Éberling András

Közgazdaságtanilag érthetetlen állításokat fogalmazott meg a kormány árnövekedést gátló intézkedéseiről Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, aki ismételten bizonyságot tett a szociális érzéketlenségéről. A magát jobboldalinak mondó politikus, aki gazdasági kérdésekben „roppant liberálisnak” tartja magát, a minap azon szörnyülködött, hogy az Orbán-kormány több alapvető élelmiszer árát a tavaly októberi szinten szabályozza. Szerinte ez az intézkedés is „ostoba”, ami nem csökkenti, hanem emeli az inflációt. Az utóbbi kapcsán pedig kijelentette, hogy az árnövekedésért „kétharmad” részben az Orbán-kormány a hibás.

– Semmi esetre sem nevezhetők „ostoba” lépéseknek mindazok az intézkedések, amelyekről az elmúlt időszakban születtek döntések. Idetartozik az üzemanyagárak 480 forintban rögzített plafonja, a kamatstop és az alapvető élelmiszerek egy részénél az ármoratórium. Ezek piacgazdasági körülmények között szokatlan megoldások, de nem lehet eltekinteni attól, hogy a világban szokatlan helyzet állt elő – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd. 

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza jelezte: a világjárvány az egészségügy és a gazdaság terén is új helyzetet teremtett. Korábban nem tapasztalt jellegű válság állt elő. – Senkinek nem volt kész receptje arra, hogy ilyenkor mit kell tenni, felértékelődött az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság, valamint a kormányok döntésképessége – magyarázta.

Egyúttal hangsúlyozta: a mostani időszak sajátossága, hogy mindenütt megugrott az inflá­ció. Lengyelországban például a decemberi mutató 8,9 százalékos volt, a balti országokban tíz százalék fölötti, míg Németországban meghaladta a hat százalékot a múlt év végén.

– Tavaly éves szinten 5,1 százalék volt nálunk az infláció. Egy ilyen helyzetben lépett a magyar kormány. Magyarországon kisebb részben indokolható a hazai történésekkel a megugrás. Kétharmad részben a külföldről beáramlott hatásokat tapasztaljuk most – ismertette a közgazdász. – Világszinten a kormányok különböző támogatásokkal és programokkal igyekeztek felpörgetni a növekedést. A lezárások ideje alatt az emberek nem tudták a pénzüket elküldeni, a korlátozások lazulásával aztán megugró kereslettel szembesült a piac. Ez minden ágazatot érintett, nem volt kivétel ezalól az energia területe sem – mondta. – Az energiaszükséglet megnőtt, a kínálat viszont ezzel nem tudott lépést tartani. Itt ráadásul az Európai Unió rosszul időzített energiapolitikai döntései is hozzájárultak az áramemelkedésekhez. A földgáz ára bizonyos esetekben az ötszörösére, az áramé pedig a háromszorosára nőtt. Nálunk a lakosságot védi a rezsicsökkentés, de a gazdaság számos területét érzékenyen érintette az árak elszállása. Az élelmiszerek esetében pedig látni kell, hogy világszerte emelkedtek a takarmányárak. Mindez együttesen járult hozzá ahhoz, hogy így megugrott az infláció. Ez világjelenség – magyarázta a szakértő.

Márki-Zay Péter a különböző állami juttatásokat is kárhoztatta, szerinte ezek is pörgetik az inflációt. – Ez érthetetlen, mert ezeknek nincs közvetlen hatásuk az inflációra, ráadásul a juttatások nagyobb része februárban érkezik az érintettekhez, tehát még véletlenül sincs közük az áremelkedésekhez – mondta Szakáli István Loránd.

A közgazdász kiemelte: ha a kormány nem rögzítette volna például az üzemanyagok árának a plafonját, akkor a decemberi infláció magasabb lett volna. Egyes számítások szerint akár másfél százalékponttal is. Az élelmiszerek esetében a befagyasztás hatása mintegy 0,5 százalékponttal foghatja vissza az inflációt. 

– Az utóbbi kapcsán azt se felejtsük el, hogy az alapvető élelmiszerek árnövekedésének a megállítása szociális kérdés is. A gazdaságpolitika több mint a pusztán vett közgazdaságtan. Egy kormánynak a piac működése mellett figyelembe kell vennie az emberek igényeit is. 

Végül hozzátette: az áremelkedéseket gátló lépések átmenetiek, mert az előrejelzések szerint az év második felében csökkenni fog a gazdaságokon az inflációs nyomás.

Borítókép: Szakáli István Loránd, a Századvég vezető közgazdásza (Fotó: Éberling András)