A kiberbiztonsági szakértő szerint több tényező is közrejátszhat abban, hogy illetéktelenek hozzáférhetnek a világhálón a webkamerák „közvetítéséhez”. A felhasználók hozzáértése és informatikai, valamint a biztonsági beállítások hiánya mellett az is előfordulhat, hogy a megfelelő egyedi jelszó és felhasználónév védelme mellett is hozzáférhet a támadó a kameraképhez. Ennek oka, hogy az eszközök sok esetben súlyosan sérülékenyek, amit kihasználva a támadó megkerülheti az eszköz védelmét, és jogosultságot szerezhet a kameraeszköz felett. Ezeket a sérülékenységeket a gyártók igyekeznek kijavítani, de ha a felhasználó nem tud arról, és nem telepít javítást, bekövetkezhet, hogy jogosulatlan személyek nézik és értékesítik a kamerák által rögzített anyagokat. A feketepiaci vagy darkweb-csoportok és -fórumok oldalain nemcsak a felhasználók magán- és intimszférájáról készült felvételeket értékesítik, de a kamerákhoz való hozzáférés eszközei (streamingadatok, jelszavak, szoftverek) is kelendők haszonszerzés vagy zsarolás céljából.
Sebtapasz helyett
inkább tájékozódjunk
Mit tehet mindezek után és kihez fordulhat problémája orvoslása érdekében a hozzá nem értő fogyasztó? Sokan sajátos fizikai zárakat alkalmaznak a laptop- vagy számítógépre csatlakoztatott kamerák használaton kívüli „megvakítása” érdekében. Ilyen például a felragasztott sebtapasz vagy a manuálisan elhúzható kameratakaró. Csakhogy azoknál a biztonsági vagy megfigyelőkameráknál, amelyeket távolról tudnak elérni a felhasználók (például a bébiőröknél), ezek a módszerek nem alkalmazhatók – emelte ki Kocsis Tamás. Ezeknél a fix telepítésű eszközöknél is megoldható, hogy csak akkor üzemeljenek, amikor nem tartózkodnak otthon a lakók.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!