Az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges fegyveres konfliktus következményeiről szóló forgatókönyvek általában nem számolnak az Európa és Ázsia között zajló, lendületesen bővülő vasúti árufuvarozás sorsával. Márpedig ha az USA és az Európai Unió a háborús konfliktus miatt kemény szankciókat vezetne be, Oroszország az Új Selyemút lényeges részeként válaszként akár blokkolhatná is ezt a kapcsolatot. Chris Devonshire-Ellis, a Dezan Shira & Associates tanácsadó cég alapítója a Railfreight.com kérdésére elmondta, hogy ha az EU szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, az azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az érintett áruk szállítását Oroszországba. Egy ilyen lépésnek jelentős negatív hatása lenne az orosz gazdaságra, de nem hagyná alternatívák nélkül. Oroszország jobban összpontosíthatna többek között az Eurázsiai Gazdasági Unión belüli kereskedelemre, valamint Fehéroroszországra, Örményországra, Kazahsztánra és Kirgisztánra.
A legfontosabb azonban az, hogy válaszul akár megszakíthatná a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozási kapcsolatok közül azt, ami Oroszországon keresztül fut.
– A Brüsszel által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók azzal a hatással járhatnak, hogy lelassíthatják vagy leállíthatják a Kína és Európa között jelenleg zajló kétoldalú kereskedelmi áramlásokat, mivel Moszkvának módjában áll, hogy blokkolja azokat. Az EU-ba irányuló összes vasúti teherforgalom ötven százaléka Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül érkezik. Ez a forgalom harminc százalékkal nőtt 2021-ben – mutatott rá Devonshire-Ellis.
Ráadásul Kína és az Egyesült Államok viszonya nem a legjobb, miközben Kína és Oroszország, úgy tűnik, megértik egymást. Ez azt jelenti, hogy ha Kína felől valóban lelassulna az Európába irányuló vasúti áruszállítás, akkor szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építhet ki Oroszországgal, ami igencsak reális forgatókönyvnek tűnik. Másrészt, ha az EU szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, ami a transzszibériai vasútvonal kieséséhez vezetne, Kína szempontjából csak egy Belt and Road Initiative (BRI) útvonal esne ki, számos egyéb kereskedelmi folyosót továbbra is használhatna. Ezzel szemben Európának minimális szárazföldi kereskedelmi lehetőségei maradnának. Devonshire-Ellis szerint Peking nagyon is tisztában van azzal, hogy bármilyen szankciót hoz az Egyesült Államok és az EU Oroszország ellen, az később Kínával szemben is kiszabható.
Felkészült erre a forgatókönyvre, és úgy tűnik, hogy előnyben van.
A kínai BRI egy gigantikus alternatív ellátási lánc útvonaltérképnek tekinthető, amelyen minden út – kivéve az Egyesült Államokból és az EU-ból – Pekingbe vezet. Eddig 144 ország írt alá Kínával BRI egyetértési nyilatkozatot, és ezek mindegyike kereskedelmi utalásokat tartalmaz – húzta alá Devonshire-Ellis. A Pekingbe vezető BRI-útvonalak közül csak egy, és nem is a legfontosabb kerülhet veszélybe az orosz–ukrán konfliktus során. Ezzel szemben továbbra is működőképes transzszibériai útvonal Kínától Moszkváig, a Kína–Mongólia–Oroszország folyosó, a Kínát Iránon át Törökországgal összekötő útvonal, valamint a Kína–Pakisztán, a Kína–Banglades–India, illetve a Kína–Indokína folyosók. Mindezt kiegészíti a tengeri selyemút, amely Hátsó-Indiától az Indiai-óceánon át Afrika számos országán át jut ki a Földközi-tengerre.
Mindebből jól látható, hogy
ebben a viszonyrendszerben leginkább Európának van veszítenivalója.
Devonshire-Ellis idézte Frans-Paul van der Puttent, a Clingendael Intézet munkatársát, aki a tavaly decemberi európai Selyemút-csúcstalálkozón figyelmeztetett: Európának saját politikát kell kialakítania, és fel kell hagynia azzal, hogy az Egyesült Államok kisegítőjeként működik. Ha az EU-nak sikerül politikailag függetlenné válnia, akkor a globális ellátási láncban is jobb pozíciót szerezhet anélkül, hogy harmadik felek segítségére szorulna.
Borítókép: Konténervonat rakodása Magyarországon (Fotó: Kurucz Árpád)
