Felkészült erre a forgatókönyvre, és úgy tűnik, hogy előnyben van.
A kínai BRI egy gigantikus alternatív ellátási lánc útvonaltérképnek tekinthető, amelyen minden út – kivéve az Egyesült Államokból és az EU-ból – Pekingbe vezet. Eddig 144 ország írt alá Kínával BRI egyetértési nyilatkozatot, és ezek mindegyike kereskedelmi utalásokat tartalmaz – húzta alá Devonshire-Ellis. A Pekingbe vezető BRI-útvonalak közül csak egy, és nem is a legfontosabb kerülhet veszélybe az orosz–ukrán konfliktus során. Ezzel szemben továbbra is működőképes transzszibériai útvonal Kínától Moszkváig, a Kína–Mongólia–Oroszország folyosó, a Kínát Iránon át Törökországgal összekötő útvonal, valamint a Kína–Pakisztán, a Kína–Banglades–India, illetve a Kína–Indokína folyosók. Mindezt kiegészíti a tengeri selyemút, amely Hátsó-Indiától az Indiai-óceánon át Afrika számos országán át jut ki a Földközi-tengerre.
Mindebből jól látható, hogy
ebben a viszonyrendszerben leginkább Európának van veszítenivalója.
Devonshire-Ellis idézte Frans-Paul van der Puttent, a Clingendael Intézet munkatársát, aki a tavaly decemberi európai Selyemút-csúcstalálkozón figyelmeztetett: Európának saját politikát kell kialakítania, és fel kell hagynia azzal, hogy az Egyesült Államok kisegítőjeként működik. Ha az EU-nak sikerül politikailag függetlenné válnia, akkor a globális ellátási láncban is jobb pozíciót szerezhet anélkül, hogy harmadik felek segítségére szorulna.
Borítókép: Konténervonat rakodása Magyarországon (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!