Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (MNB) a Facebook közösségi oldalon írt választ az Orosz Központi Bank cikkére, amelynek szerzője a kriptovaluták bányászatának és kereskedelmének betiltását javasolja. A magyar monetáris vezető emellett megemlíti azt is, hogy Kína múlt szeptemberben minden kriptovalutával végzett tevékenységet törvényellenesnek nyilvánított. Ezekkel a javaslatokkal és lépésekkel Matolcsy György egyetért, és támogatja az EU fő pénzügyi szabályozó szervének álláspontját is, amely szintén
véget vetne a legtöbb új, a bitcoinhoz hasonló eszköz bányászatának.
A kriptodevizák szabályozásának kérdése régóta napirenden van, hiszen ezekkel a viszonylag új eszközökkel kapcsolatban olyan problémák merültek fel, amellyel elkerülhetetlenül foglalkoznia kell a döntéshozóknak, a piac önmagában nem oldja meg őket. A legsúlyosabb talán az úgynevezett kriptovaluta-bányászat: ez óriási energiamennyiséget igénylő számítógépes műveleteket jelent, amelyek létrehozzák a bitcoin egy újabb egységét. A világ évek óta azon dolgozik, hogyan csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást klímavédelmi okokból, és ilyen körülmények között egy új, sok energiát fogyasztó, de egyébként teljesen értelmetlen tevékenység megjelenése a legkevésbé sem kívánatos. A mostani energiaválság pedig kiemelten jelzi, hogy mennyire káros lehet a bitcoinbányászat, különösen akkor, ha egyes kormányok a lakossági terhek csökkentése érdekében átmenetileg mérséklik, dotálják az áramárat, és ezt esetleg kihasználják a bitcoinbányászok.
Minden országnak komoly felelősség az energiabiztonság és a klímavédelem, így teljesen érthető, ha ezt az energiaigényes tevékenységet korlátozzák, esetleg tiltják. A piac ezt a problémát csak akkor oldja meg, ha az adott eszköz piaci ára aláesik a bányászat költségének, hiszen akkor már nincs értelme ezt folytatni.
Jelenleg azonban ennél jóval magasabb a bitcoin ára, miközben fundamentális érték nincs mögötte.
Sokak szerint buborékról, illetve egyfajta pénzügyi piramisjátékról van szó, ahol tényleges érték nélküli eszközök árát hajtják fel, majd a közönség a további gyors növekedés reményében vásárolja meg azokat. Matolcsy György szerint az EU országainak közösen fellépve kellene megelőzniük az új pénzügyi piramisjátékok és buborékok kialakulását, mivel a hagyományos értelemben vett piramisjátékok amúgy is törvénybe ütköznek. Azokat mindenhol tiltják, mivel végül
sok résztvevő pénzének elvesztése által komoly gazdasági gondokat és általános elégedetlenséget okoznak.
Kétségkívül a kriptodevizák annyiban térnek el ezektől a jogszabályokba ütköző pénzügyi konstrukcióktól, hogy megvásárlásuk hasonlít egy tőzsdei ügylethez, ahol az eladó ismeretlen, nem társul hozzá semmilyen ígéret, és mást sem kell rábeszélni a vásárlásra. A befektető megvesz egy mögöttes érték nélküli, nehezen értelmezhető eszközt, és reménykedik benne, hogy lesz, akinek drágábban eladhatja. Van azonban még két komoly probléma. Egyrészt az eszközök adásvétele szabályozatlan, így előfordul, hogy valakitől ellopják azokat, esetleg a tőzsde megy csődbe, ahol azt vásárolják és tárolják. Ám miután ezekre nem vonatkozik szabályozás, nincs betét- vagy befektetésvédelem, a pórul járt befektető nem tehet semmit, a pénze elveszik. Talán még ennél is veszélyesebb, hogy a kriptodevizákat bűnözők is használják, a pénzmosáson kívül például zsarolásra. Előfordul, hogy valakitől, telefonjáról vagy számítógépéről adatokat lopnak, és kriptodevizát követelnek azok visszaszolgáltatásáért. A jegybanki pénzzel szemben ennek útja követhetetlen, így a bűnözők alig vállalnak kockázatot.
A kriptodevizákkal kapcsolatos problémák tehát sokrétűek, így elkerülhetetlen az olyan szabályozás, esetenként akár a tiltás,
ami kiküszöböli mind az értelmetlen energiapazarlást, mind az indokolatlan egyéni és gazdasági szintű olyan károkozást,
ami a szabályozott termékek esetében nem áll fenn.
