Stratégiai szintű együttműködésről kötött megállapodást pénteken a Miskolci Egyetem és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Az együttműködés célja, hogy a bányászati és földtani szakemberek utánpótlása hosszú távon biztosítva legyen. A dokumentumot Biró Marcell, az SZTFH elnöke, Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter, az egyetem kuratóriumi elnöke látta el kézjegyével – közölte lapunkkal az SZTFH.
Az aláírási ceremóniát megelőzően az SZTFH elnöke arról beszélt, hogy a bányászati és földtani ágazatok összetartó, régre nyúló szép tradíciókkal és rendkívül gazdag kultúrával bíró hivatások. Mint mondta, a magyar föld méhének kincsei közel tízezer család számára biztosítanak munkát és megélhetést, míg a kitermelt és feldolgozott nyersanyagok fontos alapanyagként szolgálnak a hazai építőipar számára. „Évszázados történetünk, felbecsülhetetlen gyakorlati tapasztalatunk és a Kárpát-medence egészét felölelő földtudományi adatvagyonunk egyértelmű utat mutat a jövőbe is” – fogalmazott a hatóság elnöke.
Az intézmények közötti együttműködéssel kapcsolatban kifejtette: annak érdekében, hogy hazánk a bányászat területén is visszaszerezze és megerősítse nemzeti önállóságát, elengedhetetlenül fontos, hogy a bányászati és földtani szakemberek magas szintű utánpótlása biztosított legyen a jövőben is.
Biró Marcell rámutatott, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ennek szellemében támogatja azokat a hiánypótló oktatási együttműködéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be az országépítő munkába. Mint fogalmazott:
megfelelő utánpótlás nélkül ugyanis nem beszélhetünk a bányászat és a földtan jövőjéről, bányászat és földtan nélkül pedig nem beszélhetünk Magyarország jövőjéről.
Az SZTFH elnöke beszélt a jövő kihívásaira adott válaszokról is, miszerint a hatóság munkatársai ma is komoly kutatásokat folytatnak többek között a meddőhányók újrahasznosítása területén. A bauxitbányászathoz és feldolgozó iparához kapcsolódóan létrejött vörösiszap-tározók részletes vizsgálata alapján továbbá jelentős ritkaföldfém-koncentrációt sikerült azonosítani, melynek kiaknázása a környezetterhelés csökkentése mellett nemzetgazdasági jelentőséggel bírhat. Mint mondta, a szakemberek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik lehetséges módszerén, a kimerült szénhidrogén-tárolókban történő felszín alatti elhelyezésen is dolgoznak, mely kapcsolódik a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény kötelezettségeihez.
Szintén fontos innovációs potenciállal bír a szervezet által felügyelt Akvamarin projekt, amely a hidrogén energetikai célú föld alatti tárolásának lehetőségeit kutatja.
A jövőbe mutató tevékenység példáit az SZTFH elnöke azzal zárta, hogy egy nemzetközi szinten is komoly potenciált jelentő építőipari nyersanyag, a perlit tekintetében komoly szerepük lehet a magyar szakembereknek.
Szólt arról is, hogy a hatóság a 2022/2023-as tanévtől kezdődően ösztöndíjat és gyakornoki programot biztosít az ország legtehetségesebb földtani és bányászati területen tanuló hallgatók számára, valamint az SZTFH tanszék keretében támogatja az egyetem és a hatóság kutatói közös munkájával megvalósuló tudományos programokat.
Borítókép: A gánti bauxitbánya területén ma földtani park működik (Fotó: Bach Máté)
