A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma – elsősorban a járványügyi korlátozások miatti alacsony bázis következtében – 2022. márciusban több mint négy és félszeresére nőtt 2021 azonos hónapjához viszonyítva, azonban 23 százalékkal elmaradt a Covid–19-járvány kitörése előtti, 2019. márciusi értéktől. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma hétszeresére emelkedett, de még így is 31 százalékkal kevesebb volt a 2019 azonos időszakinál – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.
– Az első negyedévben összesen 423,9 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, ami érdemi gyorsulás a tavalyi negyedik negyedévben mért 207,8 százalékhoz képest, így kismértékben hozzájárulhatott a GDP első negyedéves gyorsulásához is – nyilatkozta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Jelezte: a tavaly májusi fokozatos nyitással érdemben élénkült a szálláshelyek forgalma, addig éves bázison továbbra is kimagasló növekedést fognak mutatni a szálláshelyadatok. A járvány enyhülése és a magas átoltottság hatására számos országban szinte minden korlátozást feloldottak, ami miatt kedvező kilátásokkal indult az idei év, egyre több tengerentúli járat is kezd visszatérni. A szálláshelyek forgalmát a felhalmozódott óriási kielégítetlen igény is élénkítheti.
A szakértő közölte: az orosz és ukrán vendégek részesedése közel hatszázalékos a külföldiek vendégéjszakáinak számában, ami nem túl jelentős, azonban az innen érkező vendégkör az átlagosnál többet költ. Ugyanakkor a tehetősebb ukrajnai menekültek igénybe veszik a hazai szálláshelyeket.
Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú hétvégéken kimagasló a belföldi turizmus, a vidéki szálláshelyek általában telt házzal üzemelnek. Továbbra is kérdés, hogy a korlátozások megszűnése után milyen gyorsan indulhat újra a turizmus az esetleges óvatosabb magatartás miatt, azonban feltehetően gyorsan élénkülhet, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt két év során, így rengetegen pótolhatják elmaradt utazásaikat, nyaralásukat, amit alátámasztanak az előfoglalások és a légitársaságok beszámolói a repülőjegy-foglalásokról.
Suppan Gergely szerint kérdés az is, hogy az üzleti turizmus milyen gyorsan áll talpra, megtartják-e az elmaradt konferenciákat, kiállításokat, vásárokat, de erre is kifejezett igény várható.
– Nemzetközi sportrendezvények és a nagyobb nyári fesztiválok megtartása szintén élénkítheti a turizmust a nyári hónapokban. A távol-keleti járványhelyzet miatt ugyanakkor a távol-keleti vendégkör visszatérése csak később lehetséges. Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust – magyarázta.
– A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc-repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Márciusban a légi utasforgalom 1163,5 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 32 százalékkal marad el a három évvel ezelőtti, járvány előtti 2019. márciusi szinthez képest – tette hozzá.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
