Hatalmasat zuhantak a tőzsdék

Sokévnyi emelkedő trend után most egy olyan fél évet láthattunk a részvénypiacokon, ami masszív esést hozott. Kétségkívül előtte igen nagy volt az emelkedés, ugyanakkor az erős monetáris szigorítás megteszi hatását: elapadt az pénzözön.

US-STOCK-MARKETS-OPEN-MONDAY-MORNING Fotó: SPENCER PLATT

A főbb tőzsdéken 2009 márciusában, az akkori gazdasági válság mélypontján indult meg az a hosszú távú emelkedő trend, amely tulajdonképpen még most is tart, bár kérdés, hogy a most zárult, árzuhanást hozó fél év ezt megtörte-e. A főbb tőzsdeindexek a korábbi legmagasabb értékeik nagyjából húsz százalékát vesztették el, és ez az a határ, amit még korrekciónak, ennél nagyobb gyengülést már eső trendnek tartanak a piaci résztvevők.

A szokatlanul hosszú, tizenhárom évig tartó emelkedő trend nem volt véletlen: a 2008-as válságot követően a jegybankok egyre lazább monetáris politikát folytattak: az alapkamatokat sok esetben nulláig csökkentették, amire korábban soha nem volt példa, emellett eszközvásárlási programokba kezdtek, melynek során fedezetlen pénzből állampapírokat és egyéb eszközöket vásároltak. A rengeteg kibocsátott pénz hozamot keresve a tőzsdékre, az ingatlanpiacra, majd végül a kriptodevizák piacára is áramlott, de a járvány kilábalási időszakában megjelent a rég nem látott infláció, ami mindent megváltoztatott.

A jegybankok kénytelenek voltak abbahagyni a pénzszórás jellegű monetáris politikát, sőt, bő fél év alatt át kellett fordulniuk a legszigorúbb, infláció elleni küzdelembe, miután megjelent a két számjegyű infláció, amire negyven éve nem volt példa a fejlett gazdaságokban. 

Természetes, hogy a hirtelen elapadó pénzáramlás elsőként a tőzsdéken érződött: a főbb részvényindexek tavaly október és december között tetőztek, majd az idei első fél év folyamán kisebb-nagyobb felpattanásokkal tarkítva folyamatosan estek.

A legfontosabb amerikai index, az S&P 500 a korábbi 4800 pont fölötti tetőzés után 3800 ponton zárta a félévet, ami 1970 óta a legrosszabb féléves teljesítmény, míg a jóval mozgékonyabb Nasdaq Composite harminc százalékot esett a fél év során. A főbb európai indexeknél hasonló a helyzet: a német DAX 16 ezer pontos tetőzést követően, amely pont tavaly év végén zajlott, 12 800 pontig esett, a francia CAC–40 index 7400-ról 5900 pontig. Ezek egyaránt húszszázalékos értékek, így most pont azon a ponton vagyunk, ahol eldől, hogy további csökkenéssel immár elkerülhetetlenül beköszönt-e a medvepiac, vagyis az eső trend, vagy csak egy kiadós korrekciót láttunk.

A részvények igen eltérően viselkedtek: egyes papírok, melyekben egyfajta mánia zajlott egy évvel korábban, értékük kilencven százalékát is elvesztették, a nagy technológiai részvények húsz és ötven százalék közti értékvesztést szenvedtek el, és persze akadtak olyan részvények is, amelyek megúszták az esést, ezekből kétségkívül nem sok volt.

Ami a hazai tőzsdét illeti, hasonló folyamatok kezdődtek év elején, de volt két tényező, ami erősen befolyásolta a piacot. Az egyik az orosz–ukrán háború, amely a három legnagyobb céget, az OTP-t, a Molt és a Richtert egyaránt érinti, a másik az úgynevezett extraprofitadó, amely az OTP-t különösen érzékenyen érinti. Ennek ­megfelelően 

a háború kitörése előtt még 18 ezer forint fölött forgó OTP a fél év végére 8400 forintra esett, vagyis értékének több mint felét vesztette el, a Mol ezzel szemben még emelkedett is, 2500-ról 2900 forintra. 

Az olajvállalat papírjának viselkedése meglepőnek tűnhet, de megvan a magyarázat: a cég igen nyomott áron, a Brenthez képest harminc százalék diszkonttal vásárolja az orosz olajat, miután sok másik ország egyáltalán nem veszi. Ez a jelentős bevétel fedezi az extraprofitadót és a lakossági benzinértékesítés fix árából adódó veszteséget is, és van még egy jelentős, rövid távú tényező: a társaság július folyamán igen magas, részvényenként háromszáz forintos osztalékot fog fizetni, és a tíz százalék fölötti osztalékhozam sok befektetőt vásárlásra sarkall.

A Richter 8800 forinton kezdte az évet és 6850 forinton zárta, ami húsz százalékot meghaladó csökkenés. A Telekom, amelyet a különadó mellett a kamatok gyors emelkedése is kedvezőtlenül érint, hisz a befektetők jóval magasabb osztalékhozamot várnak el, 420-ról 320 forintra esett a fél év során. A BUX index értéke 52 ezer pontról 39,2 ezer pontig csökkent.

Borítókép: Amerikában is szembesültek a befektetők a változásokkal (Fotó: Europress/AFP)