A részvények igen eltérően viselkedtek: egyes papírok, melyekben egyfajta mánia zajlott egy évvel korábban, értékük kilencven százalékát is elvesztették, a nagy technológiai részvények húsz és ötven százalék közti értékvesztést szenvedtek el, és persze akadtak olyan részvények is, amelyek megúszták az esést, ezekből kétségkívül nem sok volt.
Ami a hazai tőzsdét illeti, hasonló folyamatok kezdődtek év elején, de volt két tényező, ami erősen befolyásolta a piacot. Az egyik az orosz–ukrán háború, amely a három legnagyobb céget, az OTP-t, a Molt és a Richtert egyaránt érinti, a másik az úgynevezett extraprofitadó, amely az OTP-t különösen érzékenyen érinti. Ennek megfelelően
a háború kitörése előtt még 18 ezer forint fölött forgó OTP a fél év végére 8400 forintra esett, vagyis értékének több mint felét vesztette el, a Mol ezzel szemben még emelkedett is, 2500-ról 2900 forintra.
Az olajvállalat papírjának viselkedése meglepőnek tűnhet, de megvan a magyarázat: a cég igen nyomott áron, a Brenthez képest harminc százalék diszkonttal vásárolja az orosz olajat, miután sok másik ország egyáltalán nem veszi. Ez a jelentős bevétel fedezi az extraprofitadót és a lakossági benzinértékesítés fix árából adódó veszteséget is, és van még egy jelentős, rövid távú tényező: a társaság július folyamán igen magas, részvényenként háromszáz forintos osztalékot fog fizetni, és a tíz százalék fölötti osztalékhozam sok befektetőt vásárlásra sarkall.
A Richter 8800 forinton kezdte az évet és 6850 forinton zárta, ami húsz százalékot meghaladó csökkenés. A Telekom, amelyet a különadó mellett a kamatok gyors emelkedése is kedvezőtlenül érint, hisz a befektetők jóval magasabb osztalékhozamot várnak el, 420-ról 320 forintra esett a fél év során. A BUX index értéke 52 ezer pontról 39,2 ezer pontig csökkent.
Borítókép: Amerikában is szembesültek a befektetők a változásokkal (Fotó: Europress/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!