Az infláció decemberben 24,5 százalék volt, az emelkedést jelentős mértékben az üzemanyag-ársapka decemberi kivezetése okozta – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács idei első kamatdöntő ülése után, miután a testület változatlanul 13 százalékon tartotta az alapkamatot.
A szakember szerint a dezinflációs hatások a következő hónapokban felerősödnek. Az élelmiszerpiacon a tavaszi hónapokban körvonalazódik a fordulat. Ez döntően külső hatások eredménye lesz, de a szűkülő belső kereslet is egyre jobban megjelenik az árakban. Az alelnök jelezte: az MNB üdvözli, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálódik az élelmiszerárak alakulásáról, hozzátéve, hogy szorosan együttműködik a hivatallal.
A Vg.hu összefoglalójában kiemeli: a monetáris tanács továbbra is türelmes megközelítésre törekszik a kamatpolitikában. Tovább szigorítanak a likviditás szűkítése érdekében azzal, hogy a kötelező tartalékrátát 5 százalékról 10 százalékra emeli az MNB, amit április elsejével vezetnek be, de 10 százalék felett a rugalmasságot is meghagyják a bankoknak. Továbbra is alapvető cél, hogy a monetáris transzmisszió minél hatékonyabban működjön.
Az infláció decemberben 24,5 százalék volt, de a havi átárazások szintje továbbra is magas, ugyanakkor a januári-februári időszakban kiemelt szerepe lesz a havi átárazásoknak. Emlékeztetett, hogy januárban érvényesül majd az üzemanyag-ársapka kivezetése, ettől függetlenül egyre inkább a dezinflációs hatások fognak érvényesülni.
Virág Barnabás szerint arról is döntöttek, hogy az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaimporthoz szükséges devizalikviditási igényt. A jegybank a piaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket, melyeken változatlanul 18 százalék marad a kamat.
Technikai recesszió az, amit megfigyelhetünk a magyar gazdaságban – mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt az éves növekedés pozitív tartományban maradhat. A munkaerőpiac továbbra is feszes marad Virág Barnabás szerint. A kiskereskedelmi forgalom viszont szűkül, ami az átárazási döntésekre egyre nagyobb hatással lesz, ezt jelzik a várakozások.
A jegybanki alelnök arról is szólt, hogy túl van a mélyponton a folyó fizetési mérleg egyenlege; annak ellenére, hogy novemberben a vártnál rosszabb lett a mérleg, a szerkezetében látható a javulás.
Az áruforgalom oldalán a novemberi adatban megjelenhettek egyedi hatások, amelyek a nagy kapacitásnövelő hazai beruházásokhoz kapcsolódnak. A kötelező tartalékráta tovább emelkedik, ez 10 százalék lesz áprilistól.
Ezzel a likviditás egy részének lekötését szeretné elérni az MNB, mert mintegy tízezermilliárd forint likviditás van a pénzügyi rendszerben. Emellett rendszeres diszkontkötvény-aukciókat fognak tartani.
Virág Barnabás jelezte: az ár-bér spirált és az ár-profit spirált vizsgálni kell, az MNB számításai szerint több olyan ágazat van, ahol az elmúlt évben a költségeket meghaladó áremelkedések zajlottak, ami hozzájárult az infláció gyors emelkedéséhez. Az alelnök az ár-bér spirál kapcsán óvatosságra intett: szerinte két hatás érvényesül az árak és a bérek viszonylatában.
Azok a munkavállalók, akik alacsonyabb bérkategóriában találhatóak, nagyobb eséllyel váltanak munkát, ami a bérindex magasabb növekedését jelez, ugyanakkor a bérek emelését csak olyan vállalkozás engedheti meg magának, amely képes a magasabb bért kifizetni. Az alelnök szerint ez egy minőségi változásra utal szerinte, de a feszes munkaerőpiac is a bérnövekedést generálja.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az egyre erőteljesebb bázishatások miatt az idén év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet.
Az alapkamat csökkentésére a szakember 2023 közepétől számít, ami az infláció mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévében, így 2023 végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat.
A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 15,20 százalék, három hónap múlva 13,70 százalék, hat hónap múlva 12 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet mutat, így egy év múlva 8,5-9 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre a várakozásukkal összhangban. Az Equilor elemzői úgy prognosztizálják, a következő hónapokban 25 százalék felett tetőzhet az infláció Magyarországon, várakozásuk alapján az éves átlagos drágulás 18 százalékos lehet.
Borítókép: Virág Barnabás, az MNB alalnöke (Fotó: Móricz-Sabján Simon)
