A jegybanki alelnök arról is szólt, hogy túl van a mélyponton a folyó fizetési mérleg egyenlege; annak ellenére, hogy novemberben a vártnál rosszabb lett a mérleg, a szerkezetében látható a javulás.
Az áruforgalom oldalán a novemberi adatban megjelenhettek egyedi hatások, amelyek a nagy kapacitásnövelő hazai beruházásokhoz kapcsolódnak. A kötelező tartalékráta tovább emelkedik, ez 10 százalék lesz áprilistól.
Ezzel a likviditás egy részének lekötését szeretné elérni az MNB, mert mintegy tízezermilliárd forint likviditás van a pénzügyi rendszerben. Emellett rendszeres diszkontkötvény-aukciókat fognak tartani.
Virág Barnabás jelezte: az ár-bér spirált és az ár-profit spirált vizsgálni kell, az MNB számításai szerint több olyan ágazat van, ahol az elmúlt évben a költségeket meghaladó áremelkedések zajlottak, ami hozzájárult az infláció gyors emelkedéséhez. Az alelnök az ár-bér spirál kapcsán óvatosságra intett: szerinte két hatás érvényesül az árak és a bérek viszonylatában.
Azok a munkavállalók, akik alacsonyabb bérkategóriában találhatóak, nagyobb eséllyel váltanak munkát, ami a bérindex magasabb növekedését jelez, ugyanakkor a bérek emelését csak olyan vállalkozás engedheti meg magának, amely képes a magasabb bért kifizetni. Az alelnök szerint ez egy minőségi változásra utal szerinte, de a feszes munkaerőpiac is a bérnövekedést generálja.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az egyre erőteljesebb bázishatások miatt az idén év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet.
Az alapkamat csökkentésére a szakember 2023 közepétől számít, ami az infláció mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévében, így 2023 végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat.
A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 15,20 százalék, három hónap múlva 13,70 százalék, hat hónap múlva 12 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet mutat, így egy év múlva 8,5-9 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre a várakozásukkal összhangban. Az Equilor elemzői úgy prognosztizálják, a következő hónapokban 25 százalék felett tetőzhet az infláció Magyarországon, várakozásuk alapján az éves átlagos drágulás 18 százalékos lehet.
Borítókép: Virág Barnabás, az MNB alalnöke (Fotó: Móricz-Sabján Simon)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!