Nagy Márton az Indexnek adott interjúban közölte:
Azt a feladatot kaptam, hogy én tárgyaljak a repülőtér megvásárlásáról. Elkezdődtek az egyeztetések, amelyek jelenleg is zajlanak, de ezzel kapcsolatban többet egyelőre nem oszthatok meg. Legfeljebb annyit árulhatok el, hogy a Vodafone-ügyletnél a Budapest Airport nagyobb falat.
A gazdaságfejlesztési miniszter a tavalyi GDP-adatokról megállapította, hogy összességében az elmúlt év kiválónak mondható, mivel a magyar gazdaság teljesítménye 4,6 százalékkal nőtt, ami a rendszerváltás óta a hatodik legnagyobb növekedési eredménye, ezzel pedig az első harmadban van az ország az EU-ban. A magas infláció mellett fontosnak tartotta megjegyezni, hogy jelenleg Magyarországon rekordalacsony a regisztrált álláskeresők száma, tavaly pedig a beruházási és az exportcsúcsot is megdöntöttük. Ezeket is figyelembe véve reálisnak tartja, hogy a GDP-növekedés idén 1,5, a jövő évben pedig 4 százalékos legyen. A tervezett idei növekedéshez pedig az egyik legfontosabb lépés a Baross Gábor hitelprogram, valamint a teljes foglalkoztatottság fenntartása.
A Baross Gábor hitelprogramról elmondta, hogy a február 1-jei indulás után egy hónappal a 700 milliárd forintos keret teljesen kimerült, a héten pedig el fogják bírálni a hiteligényeket és kiadják a refinanszírozási ígérvényt. Emellett a kormány már elfogadta az általuk kidolgozott 600 milliárd forintos Baross Gábor tőkeprogram részleteit is, amelynek három „lába” lesz:
- ingatlan- és értékpapír-alapokba való bevásárlás,
- a jelenlegi állami alapokra történő ráemelés
- és végül új alapok indítása.
A további részletekről pedig a következő napokban fognak tájékoztatást adni.
Nagy Márton az interjúban szót ejtett arról, hogy az ársapkák fenntartásának az a célja, hogy a szankciók által kiváltott inflációtól védje a lakosságot.
Sokan átsiklanak afelett, hogy a már 2013-tól érvényben lévő intézkedés, a rezsicsökkentés is lényegében ársapka, amely most veszélybe került, de sikerült az átlagfogyasztásig megvédeni. A kormány által bevezetett hatósági áraknak ugyan vannak negatív, piactorzító hatásai, de az tagadhatatlan, hogy az inflációval szemben védelmet nyújtanak
– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy már Franciaország is másolja a magyar példát, hiszen az energia után az élelmiszerre, valamint az üzemanyagra is kivetettek a közelmúltban ársapkát.
Kiemelte, hogy az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentés finanszírozásához extraprofitadót vetett ki a kormány az energiaszektorra és a bankokra, amelyet szükséges lépésnek lát, hiszen ezzel megkímélték a lakosságot a piaci áremelkedéstől.
Az átlagfogyasztásig védő rendszer hosszú távon is fenntartható, így ehhez most nem szabad hozzányúlni
– jelentette ki, majd elmondta, hogy mi az a két ok, ami miatt kivezethetik ezt az adóterhet: egyrészt ha normalizálódnak az energiaárak, valamint ha megszűnnek az extraprofitok.
Az interjú során szóba került a CATL akkumulátorgyár körül kialakult ellenállás is. A miniszter leszögezte:
a beruházás jó Magyarországnak, az elektromosautó-gyártás és az akkumulátorgyártás is a jövőnek szól. Én itt inkább szándékolt félelemkeltést érzek. A kormány elvárja és be is tartatja, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások mellett lehessen csak megvalósítani minden beruházást, a debrecenit is. Azzal, hogy a kínai vállalat Debrecent választotta, egyúttal kijelentette: betartja az európai uniós szabályokat. A magyar környezetvédelmi hatóságok eleve szigorúbban járnak el, mint az EU-s szervezetek. Az uniós szabályok ugyanúgy vonatkoznak a CATL debreceni vagy a Samsung gödi beruházására, mintha ezeket az üzemeket Németországban vagy bármely más EU-s tagállamban létesítenék.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Joint Venture Szövetség díjátadó ünnepségén a Marriott Hotelben 2023. február 4-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
