Az élelmiszerárak február–március környékén tetőznek majd, az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a január inflációt,
onnan drasztikusan csökkenhet, és az év végére már ismét egy számjegyű lehet az fogyasztói árak éves növekedési üteme.
A fogyasztói árindex emelkedése mögött döntően külső tényezők, mint az energiaárak emelkedése játszott szerepet, a hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését, valamint a bérnövekedést említette.
Amennyiben gyorsan apad az infláció áprilisig, akkor minden esély megvan az élelmiszerárstop kivezetésére
– mondta nagy Márton.
Bár az MNB számításai szerint száz százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők, Nagy Márton úgy véli, az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot.
A tárcavezető, aki korábban a jegybank alelnöki posztját töltötte be, a monetáris politika várható alakulásáról elmondta, hogy a jelenlegi effektív kamatszint (egynapos betéti kamat) 18 százalékával az egyik legmagasabb a világon, és csak olyan országok előzik meg Magyarországot, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe.
Az év végére valóban egy számjegyűre csökken az infláció
– hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozása feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekordszintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartalékja január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot.
A Vodafone-ügyletről azt mondta, nemzeti érdek, hogy a kormány egy olyan stratégiai ágazatban, mint a távközlés is megvesse a lábát. A tranzakció értéke 600 milliárd forint volt, amelyet hitelből finanszíroztak.
Az euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát vagy a bankunióra gondolva az önálló pénzügyi felügyeletet. A témára véleménye szerint akkor érdemes visszatérni, ha az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson eléri az európai átlag 90 százalékát. Magyarország tavaly elérte a 79 százalékos szintet, és ezzel Görögországot és Portugáliát is megelőzte.
A miniszter egyébként nemrég egyeztetett a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével, ahol azt mondta, hogy megállapítást nyert, hogy a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából a gyógyszeripar – amely közel 30 ezer főt foglalkoztat és éves árbevétele mintegy ezermilliárd forint – kiemelt ágazatnak minősül, különös tekintettel az exportképességre, a magas hozzáadott értékre, valamint az innovációs teljesítményre.
A szaktárca tájékoztatása szerint a felek egyetértettek abban, hogy szükséges az ágazat versenyképességét szolgáló célzott intézkedések elfogadása. Nagy Márton tájékoztatta a szövetséget, hogy folyamatban van a gyógyszeripar versenyképességét javító intézkedéscsomag kidolgozása, amelyben a szövetség által jelzett szakmai javaslatok is helyet fognak kapni.
