Mutatjuk, hogy mi gátolja az infláció tartós enyhülését + videó

Fontos összefüggésekre világított rá Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

– Vajon mi az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban Európa-szerte úgy is növekedett az inflációs nyomás, hogy a tőzsdei energiaárak csökkentek? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője magyarázattal is szolgált.

Jelezte: érkeznek a friss adatok és úgy tűnik, hogy az infláció több nagy európai gazdaságban is a vártnál makacsabbnak bizonyul. Franciaországban és Spanyolországban például a februári áremelkedés üteme annak ellenére növekedett, hogy az elemzők csökkenést jeleztek előre és többen a következő napokban érkező német, olasz és holland adatoktól is kellemetlen meglepetést várnak. 

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a szokatlanul nagy inflációs nyomás jelentős részéért a magas energiaárak felelősek.

– Csakhogy az elmúlt hónapokban az energiaárak mérséklődtek. Az európai energiatőzsdéken az eddigi legnehezebb időszak tavaly nyáron volt, miután Brüsszel elfogadtatta hatodik, olajembargót tartalmazó szankciós csomagját, belengette a gázembargót és erre válaszul Oroszország korlátozni kezdte az Északi Áramlat gázvezetéken érkező energiahordozót. Az augusztusi rekordárak óta a helyzet sokat javult – ismertette a szakértő.

A vártnál több cseppfolyósított gáz érkezett, amivel sikerült megtölteni a tárolókat, így bővült a kínálat. A kereslet pedig – a történelmi viszonylatban is kiugróan enyhe tél és az energiaigények csökkenése miatt – mérséklődött. A két folyamatnak köszönhetően az árak korrigáltak, így bár továbbra is két-háromszor olyan magasak, mint az energiaválság előtt, mára jóval alacsonyabbak az augusztusi rekordnál.

Hortay Olivér szerint adódik a kérdés: 

ha az energiaárak csökkentek, vajon hogyan hajthatták felfelé az inflációt?

Az üzletágvezető szerint a látszólagos ellentmondást az okozza, hogy az energiaárak időben késleltetve jelennek meg az inflációban. A kereskedők a beszerzett energia jelentős részét már hónapokkal előre megvásárolják, azaz a fogyasztók az augusztusi áremelkedéssel csak hónapokkal később szembesülnek. Ráadásul vannak olyan vállalatok, amelyek akár évekre előre, rögzített áron szerződnek kereskedőjükkel, így az energiaválság hatása csak az új szerződéskötést követően jelentkezik. További késést okozhat az is, hogy a vállalatoknak időbe telik, míg a megnövekedett termelési költségeiket teljesen beépítik az áraikba.

Lagarde indoklása tehát helytálló: a szankció következményeképpen fellépő nyári áremelkedés jó részével ma szembesülünk.

Nem mellékes a kérdés: mindezek figyelembevételével mit hozhat a jövő?

– A helyzet sajnos nem túl biztató. Az infláció tartós enyhülését továbbra is gátolja, hogy az energiapiac kilátásai borúsak. A nemzetközi szervezetek és politikusok többsége energiahiányt és áremelkedést vetít előre. Brüsszel ráadásul újabb és újabb szankciós csomagokon dolgozik, így annak az esélye, hogy az energiapiaci helyzet politikai okokból tovább romlik, folyamatosan fennáll – figyelmeztetett az üzletágvezető.

Végezetül hozzátette: a szankciók béklyót jelentenek az európai energiapiac alkalmazkodásának, ami a társadalomnak súlyos és makacs inflációs problémát okoz. 

Ha tehát Brüsszel nem változtat szankciós politikáján, az áremelkedés borítékolhatóan további meglepetéseket okoz majd az árakban. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)