Nem a várt hatást hozzák a szankciók

A szankciók a legritkább esetben érik el a céljukat, erre több nemzetközi példa is rámutat. Oroszország ráadásul a világ egyik legnagyobb energiaexportőre, ezért a nyugati embargós intézkedések következménye erősen visszaüt.

RUSSIA-EU-GAS-NORD STREAM 2-GAZPROM Fotó: AFP/ALEXANDER NEMENOV

– Az a hosszú távú tapasztalat, hogy a szankciók nem jelentenek megoldást arra a problémára, amelyet orvosolni hivatottak. Sem Irak, sem Irán, sem Észak-Korea nem változtatott a politikáján az ellenük bevezetett büntetőintézkedések miatt, mindössze két olyan eset volt, amikor a szankciók „célt értek” – mondta lapunk megkeresésére Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Jelezte: Líbia és Dél-Afrika esetén beszélhetünk bármiféle hatékonyságról, Líbia például valóban lemondott tömegpusztító fegyveres programjáról, ám ha megnézzük az ország jelenlegi helyzetét, az intézkedések aligha tekinthetők sikertörténetnek. 

Az Oroszország elleni lépések esetében a kezdetektől fogva látható, hogy a szankciók háromszoros csapást mérnek a körükbe bevont termékek árára.

Először akkor tapasztalható drágulás, amikor az adott büntetőintézkedés gondolata még csak megfogalmazódik, másodszor akkor, amikor az unió hivatalosan elfogadja a lépést, harmadszor pedig akkor, amikor a szankciók ténylegesen hatályba lépnek. – Ez utóbbi hirtelen ársokkokhoz vezet a világ- és regionális piacokon, amely kiszámíthatatlan fluktuációt és hosszú távon dráguló tendenciát eredményez – mutatott rá Koskovics Zoltán.

A szakértő példaként említette az olajárakat. Hangsúlyozta: nincs jó vége annak, ha egyes országok politikai alapon gátakat emelnek és korlátozásokat vezetnek be a nemzetközi kereskedelemben. Oroszország a világ egyik legnagyobb energiaexportőre, ezért a kivetett büntetőintézkedések következménye visszaüt. Így például a magyar fogyasztóknak is fel kell készülniük arra, hogy a benzin és a dízel drágulni fog mindaddig, amíg a háború és a szankciók tartanak. 

Az elemző beszélt arról is, hogy a szankciós csomagokat hathavonta kell megújítani. Ez azt jelenti, hogy az Európai Tanácsnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az egyes intézkedéseket. 

Mivel most már tíz – különböző dátumokkal – elfogadott csomagról van szó, ez rengeteg adminisztrációval is jár. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány több mentességet kiharcolt, így például az orosz olaj érkezhet hozzánk csővezetéken. – Ezzel együtt Magyarország – mivel szolidáris a nyugati szövetségi rendszereinkkel – nem minden szankciót ellenez, pusztán azokat, amelyek így vagy úgy önsorsrontók, mert több kárt okoznak nekünk, mint Oroszországnak. Ezek szembemennek hazánk alapvető gazdasági érdekeivel – ismertette. Ehhez hozzátette: a személyek elleni szankcióknál kitűnnek azok a döntések, amikor orosz sportolókat, művészeket és az orosz kultúra szereplőit sújtják büntetőintézkedésekkel. Ezekkel Magyarország elvi alapon nem ért egyet, míg az energetikai szankciók a fent említett következmények miatt gazdaságilag károsak.

Csökken az olajkitermelés

Márciustól napi ötszázezer hordóval csökkenti az olajkitermelését Oroszország – jelentette be a miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak. Elmondta, hogy a döntésről nem konzultáltak az OPEC+ tagjaval, ez Moszkva önálló lépése – ismertette a Világgazdaság a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva. Novak leszögezte, hogy a döntés kizárólag az olajkitermelést érinti, a földgázé az eddigiek alapján megy tovább. A félmillió hordós termeléscsökkentésről szóló döntés jelenleg csak márciusra vonatkozik. A miniszterelnök-helyettes jelezte: figyelni fogják a piaci folyamatokat, és ezek függvényében hoznak majd további döntéseket.

Borítókép: Munkások dolgoznak az Bovanenkovo gázmezőn a Jamal-félszigeten. Oroszország a világ egyik legnagyobb energiaexportőre (Fotó: Europress/AFP)