– Tavaly február 24-én kirobbant a háború. Az uniós vezetők kezdetben még azt nyilatkozták, hogy a szankciók nem fogják érinteni az energiaszállításokat. Ennek is köszönhető, hogy mindez nem okozott önmagában jelentős áremelkedést az energiapiacon – mondta lapunknak Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: a háború kitörését megelőző napon 87 euró volt az irányadó holland tőzsdén a gáz ára, majd a hét végére kilencven eurón zárt a kereskedés. Az elmozdulás elhanyagolható volt.
– Az első komolyabb ártüskét akkor tapasztaltuk, amikor márciusban elkezdték lebegtetni az orosz energiahordozók lehetséges embargóját. Az uniós állam- és kormányfők franciaországi csúcstalálkozóját követően azonban a tagállami vezetők arról döntöttek, hogy ez nem így lesz, így az árak korrigáltak – emlékeztetett a szakértő.
Májusban azonban az Európai Bizottság fordulatot vett, és áterőltette a tagállamokon az oroszországi szilárd tüzelőanyagok behozatalát megtiltó rendelkezését.
Ezt követte az olajembargó bevezetése, amely alól a vezetékes szállítás terén Magyarország mentességet harcolt ki. Az üzletágvezető kiemelte, hogy az Európai Bizottság akkor a gázembargó bevezetésének elfogadtatásával is megpróbálkozott, de ezt a tagállamok elutasították. Egy-egy uniós ország azonban lépett, és kilátásba helyezte a szerződések felmondását vagy nem vállalta az új fizetési feltételeket. Így tettek például a lengyelek. Ezt követően Moszkva leállította a Jamal vezetéken a szállítást. Németország pedig bejelentette, hogy 2024-ig kivezetik az orosz gáz felhasználását. Ennek következményeként a Gazprom korlátozta az Északi Áramlat kapacitását.