– Nem érdemes elfelejteni, hogy az elmúlt évben jelentős mértékben megváltozott a szankciós politika kommunikációja is. Kezdetben arról volt szó, hogy az intézkedések térdre kényszerítik Oroszországot, és ezzel a háború – fegyveres beavatkozás nélkül – hamar lezárulhat. Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke tavaly márciusban úgy fogalmazott, hogy a szankciók szét fogják zúzni az orosz gazdaságot – mondta a szakértő. Hortay Olivér szerint egy év távlatából már kijelenthető, hogy ez nem valósult meg. A szankciók nem eredményezték a háború gyorsabb lezárását, sőt a fegyveres események azóta eszkalálódtak. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió békepárti pozíciója is meggyengült.
Németország kezdetben csak katonai sisakokat küldött Ukrajnának, mára pedig eljutottunk a tankokig.
– Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a szankciókkal nem érhető el az eredeti cél, az Európai Bizottság változtatott kommunikációján, és már nem a háború gyors lezárását nevezte meg fő célként, hanem Oroszország megbüntetését. Ekkor merült fel, hogy a szankciók időtartama meghaladja majd a háború időszakát – hangsúlyozta Hortay Olivér. A szakértő szerint már látszik, hogy a szankciók büntetésként is csak korlátozott eredményeket biztosítanak.
Erre jó példa, hogy Oroszország ma több olajat exportál, mint az embargó előtt.
– Az Oroszország ellen bevezetett szankciók megbuktak. Volt egy másik ígéret is, miszerint a büntetőintézkedések nem okoznak súlyos terheket Európának. Ez sem igazolódott be: a kontinens egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az infláció súlyos terheket okoz a háztartásoknak, ráadásul rengeteg energiaintenzív cég vándorol el Európából, részben az Egyesült Államokba. Ez tovább csökkenti az unió versenyképességét – ismertette Hortay Olivér.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!