Európa szempontjából ez a háború legsúlyosabb eseménye + videó

A második világháború óta nem volt példa arra, hogy ilyen szintű támadás érje az Európai Unió stratégiai infrastruktúráját.

– Az egyre kínosabbá váló hallgatás után, új hírek jelentek meg az Északi Áramlat gázvezetékeket ért támadásról – hívta fel a figyelmet a történésekre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a részletekről is beszélt a közösségi oldalára feltöltött videós bejegyzésében. 

Európa szempontjából az orosz–ukrán háború eddigi legsúlyosabb eseményét alighanem az Északi Áramlat tavaly őszi felrobbantása jelentette. 

A második világháború óta nem volt példa arra, hogy ilyen szintű támadás érje az Európai Unió stratégiai infrastruktúráját, így az eset – érthető módon – az egész kontinenst megrázta.

 Azóta folyik a találgatás arról, hogy vajon ki szervezhette az akciót.

– A nyugati média a felelősség kérdését időnként „megfejtetlen rejtélyként” kezeli, máskor Oroszországhoz kapcsolja. Az nem teljesen világos, hogy az oroszoknak miért érte volna meg felrobbantani a részben saját tulajdonban álló vezetéküket. Ráadásul azóta az is kiderült, hogy Oroszország felbecsülte a javítás költségeit is, amit az amerikai New York Times úgy kommentált, hogy az „bonyolítja a támadás mögötti elméleteket” – ismertette a szakértő.

Jelezte: bár az Egyesült Államok lehetséges szerepét a nagy nyugati lapok alig érintették, az a közösségi médiában futótűzként terjed. Kínosan öregedő felvétellé vált például Joe Biden, amerikai elnök korábbi nyilatkozata, de sokan megosztották Antony Blinken, amerikai külügyminiszter robbanást követőkommentárját is. Sokatmondó továbbá Victoria Nuland külügyi államtitkár nyilatkozata is.

– Egészen néhány nappal ezelőttig úgy tűnt, hogy – a kínos nyilatkozatokon túl – további érdemi információt nem fogunk kapni az incidensről, aztán jött Seymour Hersh. A Pulitzer-díjas amerikai újságíró egy meglepően részletes cikkben ad magyarázatot többek között arra, hogy az Egyesült Államok hogyan tervezte meg a robbantást, hol képezték ki a résztvevőket, milyen eszközöket használtak és melyek voltak a közreműködő országok – mondta Hortay Olivér. 

Az üzletágvezető emlékeztetett arra, hogy az írás tele van súlyos felvetésekkel: például Hersh rámutat, hogy Biden közvetlenül a német kancellárral történt egyeztetése után nyilatkozta azt, hogy véget vet a vezetéknek, vagy hogy Norvégia milyen fontos szerepet játszott az akció lebonyolításában. Utóbbi egészen más megvilágításba helyezi azt a friss hírt is, hogy a legnagyobb norvég gázvállalat tavaly 75 milliárd dolláros rekordprofitot ért el.

A Fehér Ház azonnal reagált: teljesen hamisnak nevezte a cikk állításait, de alternatív magyarázatot sem az Egyesült Államok, sem más – a vizsgálatban résztvevő ország – továbbra sem adott.

– Az Északi Áramlat elleni szabotázsakció rendkívül súlyos eset, aminek a felelősét fel kell tárni. Az európaiaknak joguk van tudni, hogy ki támadta meg kritikus infrastruktúrájukat – tette hozzá Hortay Olivér.

Borítókép: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)