Rjabkov szerint a nyugati országoknak az a törekvése, hogy lefékezzék a nyomozást, és hogy Moszkvát távol tartsák tőle, egyértelmű jele annak, hogy az ügy nem tiszta.
Az egy külön kérdés, hogy Hersh publikációjára való tekintettel hogyan és milyen formátumban kell eljárni. Úgy gondolom, hogy lesznek következményei. Egyszerűen nem lehet őket elkerülni, a washingtoni tisztviselők részéről azonnal elhangzott számos tagadás ellenére sem
− zárta Rjabkov.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy Hersh publikációjának az incidens nemzetközi kivizsgálásának felgyorsítását kell eredményeznie. A nyomozást szerinte a nyugati országok ezzel szemben megpróbálták csendben leállítani. Peszkov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az anyag, amely a Fehér Ház állítólagos részességéről és közvetlen felelősségéről szól a balti-tengeri kritikus energetikai infrastruktúra elleni szabotázs- és terrorcselekmény megszervezésében, nem kapott figyelmet a fősodorhoz tartozó nyugati médiában. A szóvivő szerint az újságírói vizsgálat, noha egyes pontjai vitathatók, mások pedig bizonyításra szorulnak, nem tekinthető elsődleges forrásnak, mély elemzést tartalmaz és koherens tálalásban jelent meg.
Mondjuk úgy: figyelmen kívül hagyni minimum nem lenne indokolt, különösen egy olyan ország részéről, mint Németország, amelyet ez a terrortámadás egy nagyon fontos energetikai létesítménytől fosztott meg
− mondta az orosz államfő szóvivője.
Peszkov úgy vélekedett, hogy a robbantás nem maradhat vizsgálat és büntetés nélkül, és a világnak meg kell tudnia az igazságot arról, hogy ki hajtotta végre ezt a szabotázscselekményt. − Mert ez egy nagyon-nagyon veszélyes precedens. Ha ezt valaki egyszer megtette, akkor másodszor is megteheti bárhol a világon − mondta Peszkov.
A szóvivő szerint Oroszországhoz nem érkezett amerikai megkeresés a Hersh-cikk után. Emlékeztetett: Moszkva az elmúlt hónapok során számos kísérletet tett arra, hogy bekapcsolódjon a nyomozásba, vagy legalább információhoz jusson, ám mindig ellenállásba ütközött. Mint mondta, az orosz biztonsági szolgálatok napirenden tartják a témát.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlement alsóházának elnöke nemzetközi vizsgálatot és felelősségre vonást követelt az ügyben, valamint amerikai kártérítést a terrortámadás által érintett országoknak.
Borítókép: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)
Orosz–ukrán háború 
