Félresiklott a szankciós politika

Ha visszatekintünk a szankciós politika történetére, akkor azt látjuk, hogy az ilyen intézkedések valójában soha nem érték el a kívánt eredményt – mondta lapunknak Boros Imre közgazdász. Brüsszel olyan irányt erőltet, amely már meghaladja a racionalitást, Euró­pa saját magát gyengíti.

FRANCE-EU-PARLIAMENT Fotó: FREDERICK FLORIN

– A második világháborúban a Szovjetunió hathatós segítségével sikerült legyőzni Németországot. Ezt követően, 1946-ban mondta el Winston Churchill brit politikus a híres fultoni beszédét, amelyben lényegében a Szovjetuniót ismét kikiáltotta ellenségnek –emlékeztetett a szakértő. Szép lassan kialakult a szankciós politika, amely egyre több területet ölelt fel, így a többi között nyugati technológiai termékeket zártak el a Szovjet­unió elől. Egész intézményrendszere alakult ki az embargós intézkedéseknek, amelyeket szigorúan ellenőriztek. Más kérdés, hogy Európa akkor nem tiltotta meg a nyersanyagok behozatalát, mert azokra szüksége volt. 

– A szankciókat többen igyekeztek kijátszani, nem is sikertelenül. Kialakult egy rendszer, amely közvetítők segítségével működött. Még az úgynevezett atomtitkok is kikerültek a Szovjetunióba, emiatt végezték ki a Rosenberg házaspárt. A szovjetek nem maradtak technika nélkül, gondoljunk csak a Szputnyik-programra, melynek részeként elsőként juttattak műholdat a világűrbe – sorolta a példákat Boros Imre. 

Tévedés azt hinni, hogy a Szovjet­unió felbomlását önmagukban a szankciók idézték elő.

Ha visszatekintünk a közelmúltra, akkor érdemes visszaidézni 2014-et, amikor az oroszok megszállták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Az azt követő nyugati embargós lépésekre Moszkva azonnal válaszolt, Vlagyimir Putyin elnök 2014 nyarán elrendelte az európai és amerikai élelmiszerek importtilalmát. Ennek az lett a következménye, hogy az európai termelők eurómilliárdokban mérhető veszteséget szenvedtek el, míg Oroszország exportőrré nőtte ki magát az agrár-élelmiszeripar területén.

– A szankciók akkor és most is ahhoz vezettek, hogy jelentősen megdrágult az élet. Mindenki tapasztalja Euró­pában, hogy iszonyatos mértékben elszaladt az energia ára, amely az élet több területén is érezteti a negatív hatását. Oroszország ezzel szemben jelentős bevételekre tesz szert, és nem maradt egyedül, hiszen a többi között szorosabbra fűzi a viszonyát az ázsiai országokkal – emelte ki a közgazdász.

Mindezek után adódik a kérdés: Brüsszel és több tagállam vezetői miért erőltetik a szankciók kivetését oly módon, hogy az Európának okoz nagyobb veszteségeket?

Boros Imre szerint a szóban forgó politikusok a közvélemény előtt igyekeznek azt mutatni, hogy minden lehetséges módon próbálnak fellépni Oroszország ellen és Ukrajna védelmében. Mindez már meghaladja a racionalitást, Európa saját magát gyengíti.

– Egyre többen érzik azonban azt, hogy rossz irányba haladunk, a szankciós politika ellen tüntetések is szerveződnek. Szomorú, hogy a békéről egyetlenegy szó sem esik Brüsszelben, ellenben Ukrajna fegyveres támogatása a háború elhúzódásához vezet – tette hozzá a közgazdász.

Borítókép: Ursula von der Leyen szerint mélyreható és látható hatásai vannak a büntetéseknek (Fotó: Europress/AFP)