Kétségtelen, hogy Magyarország ma komoly részsikereket ért el, s két hónapot kapott arra, hogy a fennmaradó kérdéseket is rendezze
– értékelte a jogállamisági eljárás kapcsán meghozott bizottsági döntést Kiszelly Zoltán. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója kiemelte: a labda most az Európai Bizottság térfelén pattog, hogy a magyar kormány teljesítményét miként fogják értékelni. Véleménye szerint a magyar kormány által tett javaslatok jó irányba mutatnak, így amennyiben a kormányzat által a hamarosan induló őszi parlamenti szezonban beterjesztett törvényjavaslatokat sikerül tartalommal is megtölteni és a fennmaradó kérdéseket is tisztázni, akkor esélyes, hogy az Európai Bizottság visszavonja a mostani javaslatot.
A politológus szerint ugyanakkor látni kell azt is, hogy nemcsak nekünk, hanem a bizottságnak is szüksége van arra, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal megegyezzen. Éppen ezért eddig – e két szuverenista ország megosztásának céljával – a lengyeleknek udvaroltak, most pedig hazánknak tesznek gesztusokat. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy ha nem sikerül megegyezésre jutni, a két ország nem fogja támogatni újabb közös hitelek felvételét, illetve a többi tagállamban is gyanút ébredhet, hogy melyik tagország lesz majd a következő pénzmegvonás áldozata
– magyarázta az igazgató. Ennek fényében pedig hazánk megbüntetése, azaz a 7,5 millió euró zárolására tett javaslat is csak egy szimbolikus gesztus az Európai Parlament felé – mutatott rá.
Kiszelly Zoltán kitért a magyar baloldal és a baloldali EP-képviselők – akik azt a brüsszeli narratívát erősítik, hogy Magyarországon az uniós pénzekből működik az Orbán-rendszer – aknamunkájára is, akik egész végig a megállapodás ellen dolgoztak. Állításaikkal ellentétben viszont az EU-s források a magyar GDP-nek csak egy kis részét teszik ki – mutatott rá.
Brüsszeli döntés 
