A közösségi oldalukon vasárnap közzétett bejegyzésükben azt írták: a Magyarországgal szemben áprilisban, az országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági eljárás újabb állomásához ért. Csaknem egy hónappal a magyar kormány által az Európai Bizottság által korábban hangoztatott kifogásokra adott válaszokat követően a bizottság vasárnapi ülésén döntött a Magyarországra vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról. A biztosok kollégiuma mintegy 3600 milliárd forintos forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, amit azonban a magyar kormány november 19-ig tett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelésétől tették függővé – emelték ki. Ez az összeg – tették hozzá –
a Magyarországnak a 2021–2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források mintegy egyharmada.
A Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámolva pedig „a teljes magyar pénzügyi boríték” kevesebb mint húsz százaléka. Az Alapjogokért Központ szerint a bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között. Emlékeztettek arra, hogy
a megállapodás érdekében a magyar kormány jelentős vállalásokat tett és kompromisszumkészséget mutatott az elmúlt hónapokban.
Vasárnap nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság kedvezően értékelte a kormány eddigi lépéseit − értékeltek. Hangsúlyozták: a vasárnapi döntéssel reális esély nyílt arra, hogy az elkövetkező két hónapban valamennyi, még fennmaradt kérdést megnyugtatóan rendezzenek a felek és év végéig megállapodás szülessen. Megjegyezték azonban, hogy a bizottság döntése mögött nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament (EP) zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását.
„A szankciópárti európai baloldal” az EP-ben mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy megakadályozza a bizottság és Magyarország közötti megegyezést, céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt
– jelezték. Ezt az Alapjogokért Központ különösen veszélyesnek és felelőtlennek tartja olyan időszakban, amikor az orosz–ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére. Közölték: az EP „aknamunkájának” köszönhetően a jogállamiságról, az unió pénzügyi érdekeiről szóló vita politikai-ideológiai síkra terelődött. Az EP és annak szankciópárti hazai baloldali képviselői miatt késnek az uniós források, amelyek a többi között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének finanszírozására is szolgálnának − írták. Az Alapjogokért Központ szerint az EP által fűtött politikai vita középpontjában az uniós szankciós politika áll, amely többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak.
Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció jelentős terhet ró az európai családokra és vállalkozásokra, amiért az EP okolható
− tették hozzá. Az EP még a mostani válságidőszakban is a valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik – állapították meg. Példaként említették a héten elfogadott, „a nyílt társadalom hálózatával karöltve” kidolgozott, Magyarországot elítélő Gwendoline Delbos-Corfield-jelentést és az EP „liberális szószólójának”, Guy Verhofstadtnak több megnyilvánulását is. A vasárnapi döntés azonban az Alapjogokért Központ szerint bizakodásra ad okot arra, hogy végül „győz a józan ész”, és az EP „áskálódása” ellenére végül kompromisszummal zárulnak a bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások. Ebben az esetben a jövő évben Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat − tették hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
