A budapesti ingatlanok befektetési szempontból azért lehetnek érdekesek, mert könnyebben kiadhatók. A fővárosban alapvetően továbbra is lakáshiány van, és ez jól látszik a magas árakon is. Egy budapesti lakásról könnyebben feltételezzük, hogy értékálló, hiszen itt hosszabb távon is jelentős igény lesz lakásokra, ami egyben azt is jelenti, hogy az ingatlanpiacon belül ez egy likvid szegmens, itt könnyebb eladni a lakást – válaszolta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Azt kevéssé tartja valószínűnek, hogy valaki csak ingatlanba fektetne, azonban aki több mindenbe fektet, annál ott találhatjuk ezt is.
Alapvetően a magas kereslet tartja fenn a magas árakat, amely részben a lakhatási, részben a befektetési célú vásárlásból ered. A lakhatási célnál fontos szempont a vidékről érkező fiatalok kereslete, hiszen ők a jobb álláslehetőségek miatt sok esetben a fővárosban keresik a boldogulást. A legnagyobb kereslet a négyzetméterárak alapján az I. és az V. kerületet, azaz a belvárosi, Duna-parti kerületeket jellemzi.
Nem véletlenül. Az árakat ugyanis nagyrészt a lokáció befolyásolja, minél jobb, központibb helyen van egy lakás, annál kevésbé értékcsökkentő tényező az állapota, energetikai besorolása vagy éppen az idejétmúlt belső dizájnja – sorolta a tényezőket Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Belvárosi lakást nem mindig lakhatási céllal vásárolnak, jellemzően nem is a gyerekes családok csapnak le rájuk, a központi fekvés, jó közlekedés miatt gyakran irodákat, rendelőket, lakáshoteleket alakítanak ki bennük, ami sokkal inkább megtérülhet a hosszú távú bérbeadáshoz képest. Ma már nem ritka emiatt a másfél milliós négyzetméterár sem.
Árképző tényező még Balogh László elmondása alapján az is, hogy a belvárosi kerületek kicsik, a lakásállomány is ennek megfelelően alakul a nagyobb, szintén keresett, de olcsóbb és több tízezres lakosságszámú, vegyes összetételű XI., XIII. és XIV. kerületekhez képest. Azaz az előbbiekhez viszonyítva jóval kisebb lakásállományból hirdetik meg az eladó ingatlanokat. A kereslet pedig akkora, hogy a jellemzően parkolónak használt foghíjtelkeket is megéri beépíteni, és ha belvárosi új építésű lakásról van szó, megjelent a luxusnak számító hárommillió forintos négyzetméterár. A helykihasználáshoz jön még hozzá például a tetőterek beépítése, épületek bővítése – magyarázta Balogh László.
Regős Gábor úgy fogalmazott, a befektetési céllal vásárolók között egyaránt találhatunk belföldi és külföldi, főleg keleti befektetőket. Talán a kiadás a jellemzőbb cél, de vannak olyan vállalkozások, amelyek arra szakosodnak, hogy felújítják a lakást, majd azt drágábban továbbadják.
Balogh László szerint a belváros keresettsége még annak is köszönhető, hogy Budapest az elmúlt évtizedben felkerült a világvárosok listájára. A koronavírus-járvány előtt a belvárosi lakásvásárlók közel harmada külföldi volt, akiknek a magyar főváros például Londonhoz vagy Prága belvárosához képest jóval megfizethetőbb.
Regős Gábor szerint összességében már látszik a trendforduló, most jobban megnézik a vásárlók a rezsiköltségeket. Ugyanakkor amíg a kereslet magas, addig ez inkább csak azt jelenti, hogy a drágább rezsijű lakásokat olcsóbban, lassabban lehet eladni, de összességében nem látszik érdemi árcsökkenés a lakáspiacon. A belvárosra ez fokozottan igaz, Balogh László szerint itt valódi trendforduló olyan erős hatás nyomán következne be, mint amilyen a 2008-ban kezdődött hitelválság volt. Emlékeztetett arra is, bár a jegybank a magyar lakosság jövedelmi-vagyoni helyzetéhez mérten túlárazottnak mondta a hazai ingatlanállományt, a belváros piaca a darabszámon, elhelyezkedésen túl a külföldi fizetőképes keresletet is figyelembe veszi.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
