Regős Gábor úgy fogalmazott, a befektetési céllal vásárolók között egyaránt találhatunk belföldi és külföldi, főleg keleti befektetőket. Talán a kiadás a jellemzőbb cél, de vannak olyan vállalkozások, amelyek arra szakosodnak, hogy felújítják a lakást, majd azt drágábban továbbadják.
Balogh László szerint a belváros keresettsége még annak is köszönhető, hogy Budapest az elmúlt évtizedben felkerült a világvárosok listájára. A koronavírus-járvány előtt a belvárosi lakásvásárlók közel harmada külföldi volt, akiknek a magyar főváros például Londonhoz vagy Prága belvárosához képest jóval megfizethetőbb.
Regős Gábor szerint összességében már látszik a trendforduló, most jobban megnézik a vásárlók a rezsiköltségeket. Ugyanakkor amíg a kereslet magas, addig ez inkább csak azt jelenti, hogy a drágább rezsijű lakásokat olcsóbban, lassabban lehet eladni, de összességében nem látszik érdemi árcsökkenés a lakáspiacon. A belvárosra ez fokozottan igaz, Balogh László szerint itt valódi trendforduló olyan erős hatás nyomán következne be, mint amilyen a 2008-ban kezdődött hitelválság volt. Emlékeztetett arra is, bár a jegybank a magyar lakosság jövedelmi-vagyoni helyzetéhez mérten túlárazottnak mondta a hazai ingatlanállományt, a belváros piaca a darabszámon, elhelyezkedésen túl a külföldi fizetőképes keresletet is figyelembe veszi.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!