Idén eltérően alakulhat a használt és az új építésű lakások árának dinamikája, az új lakások esetében a kivitelezési költségek magas szintje miatt nem várható árcsökkenés. Jelentős változás az engedélyeztetések esetében, hogy tavaly meghosszabbították a kedvezményes áfa időszakát, így a 2024 végéig engedélyt szerző projektekben elkészülő lakások 2028 végéig a kedvezményes ötszázalékos áfakulccsal értékesíthetők. Szintén jelentős változás, hogy elhalasztották az energetikai követelmények szigorítását, ami csak 2024 júliusától lép életbe, és megmaradt a falusi csok is.
A Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzése szerint idén Budapesten több mint hatezer társasházi lakás átadása várható, ezt jövőre több mint ötezer követheti – ezek jó részét ugyanakkor már eladták, a 2023–2025-re elkészülő csaknem 13 ezer társasházi lakás közül mindössze 5300 volt szabad tavaly decemberben.
Vége a túlértékeltség korszakának
A Takarék Index alapján ugyanakkor a használt ingatlanok ára teljesen máshogy alakulhat: az energiapazarló vagy a nagyon nagy alapterületű ingatlanok piaca sérülékenyebb lehet. Az elemzés szerint a kedvezőtlenebb piaci körülmények elhozhatják a lakások korábbi jelentős túlértékeltségének korrekcióját,
magyarán hosszú idő után nem növekedni, hanem csökkenni fognak a lakásárak.
A hirdetési adatokon már látszik a kínálat bővülése és a gyengülő kereslet. Az év első hónapjaiban az árak minden bizonnyal stagnálni fognak, egyes területeken akár visszaesés is elképzelhető. A Takarékbank elemzői emlékeztettek, a lakáspiacon évek óta tartó felívelés kezdete, 2014 óta az árak több mint három és félszeresükre emelkedtek nominálisan, ha pedig a tavalyi évet nézzük, az éves infláció mértékével nőttek az ingatlanárak is. A vármegyeszékhelyek körülbelül húsz, a főváros tizenöt, a községek tizenkét százalékkal drágultak.
A Duna House becslése szerint tavaly 125 ezer lakásadásvétel zajlott, az idei várakozás kicsivel százezer feletti tranzakció.
Dráguló lakáshitelek
A mostani keresletre erős hatással lehet a gazdasági helyzet alakulása. A bruttó hazai termék 2021-es 7,1 százalékos, valamint a 2022-es 4,5–5 százalékos bővülését idén jóval szerényebb, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentése szerint 0,5–1,5 százalékos gyarapodása követheti. Szintén hátráltató tényező a foglalkoztatottság várható csökkenése, továbbá az infláció idén is magas, 15–19,5 százalékos várható szintje.
Míg 2021 novemberében és decemberében a lakosság által felvett lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába 4,36 és 4,41 százalék volt, addig 2022 novemberére ez 10,48 százalékra, decemberre pedig 10,89 százalékra növekedett.
Az ingatlanpiac dinamikus növekedése várhatóan az év második felében sem tér vissza, így 2023 egészére összességében nominálisan enyhe, 4–6 százalékos növekedés valószínűsíthető, reálértéken pedig a lakóingatlanok árának csökkenésére lehet számítani.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)