„Piackutatás” vagy merényletkísérlet?

Felháborodást és tiltakozáshullámot váltott ki a román kormánynak a sajtóban nemrég megszellőztetett határozattervezete, amely többek között az önkormányzati jogkörök példátlan csorbításával igyekszik pénzt előteremteni a költégvetési lyukak betömésére. A helyzetet Antal Árpád András, Sepsiszengyörgy polgármestere, az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke segítségével igyekeztünk körüljárni.

Fotó: Kocsis-B. Janos

– Melyek azok az önkormányzatokra vonatkozó elemek, amelyek nyomán már-már apokaliptikus képeket festettek fel egyes város- és intézményvezetők?

– Ha sommásan akarunk fogalmazni, akkor a tervezet önkormányzatokra vonatkozó része egyszerűen alkalmazhatatlan. Aki elkészítette, annak a leghalványabb fogalma sincs az önkormányzatok működéséről. A legdrámaibban az kitétel hangzik, hogy a saját bevételek mindössze 7,5 százalékát használhatnánk fel kultúrára, sportra, szabadidős tevékenységek támogatására – 2023-ban Szentgyörgyön a bevételeink 28,5 százalékát szántuk hasonló célokra. Tegyük fel, hogy nem szervezünk városnapokat, semmiféle rendezvényt, bezárjuk a sportlétesítményeket, de a tervezet arról is rendelkezik, hogy az ötven főnél kisebb létszámú személyzetet foglalkoztató intézményeket fel kell számolni, vagy összevonni másokkal, ugyanakkor 15 százalékos állománycsökkentést is végre kell hajtani. Nálunk ez az Andrei Muresanu nevét viselő román színházat érintené a legérzékenyebben, ott nem lenne más megoldás, mint összeolvasztani a Tamási Áron Színházzal, és ez egyik társulatnak sem lenne jó.

A 7,5 százalék nem arányosan visszafogott tevékenységet jelentene, hanem gyakorlatilag valamennyi hasonló intézmény bezárását, mert ennyi pénzből egyszerűen nem lehet működtetni őket. Az elmúlt harminc esztendőben felépített intézményrendszerünk szétverését jelentené, és én ezt nem akarom elfogadni.

– Első látásra ugyanaz a veszély fenyegeti Románia valamennyi hasonló léptékű városát, tiltakozás mégis csak Erdélyben érzékelhető, illetve egy-két országos szakmai szervezet részéről. Mi magyarázza ezt a megosztottságot?

– Egyszerű: nem érintene egyformán mindenkit. A település mérete is sok mindent meghatároz, ugyanakkor sok nagy település egyáltalán nem rendelkezik saját fenntartású kultúrintézményekkel. Ami van, az vagy állami vagy megyei önkormányzati felügyelet alatt működik. Az is a pakliban van, hogy miután a polgármesterek kilencven százalékát a két kormánypárt, a szociáldemokraták és a liberálisok adják, ezek a településvezetők nem tiltakoznak túl nagy vehemenciával saját pártjuk döntése ellen. A municípiumok (megyei jogú városok – a szerk.) országos szövetségében ezzel együtt hivatalos álláspontot fogalmaztunk meg, amit eljuttattunk a kormányhoz.

– Ha célba érnek a tiltakozások, és átértékelésre késztetik a kormányt, a kabinet mivel tudja kiváltani a remélt pluszbevételek kiesését?

– A központi adminisztráció karcsúsításával és a különböző, többnyire csak időlegesen indokolt adókedvezmény megszüntetésével. Illetve a brüsszeli tárgyalásokkal, ahol megpróbálják elérni a hiánycél módosítását 4,4-ről vélhetően 5,5 százalék körüli értékre.

– Városvezetőként van-e válasza arra, ha a brutális visszanyesésekről való lemondásért a kormány „felajánlásokat” kér cserébe az önkormányzatoktól?

– Lehet, hogy épp ezzel kellett volna kezdeni az egészet. Mert nem igaz, hogy nem lehet például csökkenteni a helyi adminisztrációban dolgozók számát. Van viszont egy 2010 óta érvényben lévő jogszabály, amelynek értelmében az önkormányzati alkalmazottak számát a lakosság függvényében határozza meg. Lehet változtatni például azon a kulcson, amely eddig 200 fő után engedélyezett egy alkalmazottat, ha ezt 220-ra módosítják, nem csökken jelentősen az önkormányzati munka hatékonysága. De ezt a kulcsot csakis egységesen lenne szabad alkalmazni. Egy ilyen megoldást el tudnék fogadni. Ha viszont minden marad a jelenlegi, nemhivatalos tervezetváltozat értelmében, akkor én leszek az első, aki az alkotmánybírósághoz fordulok.

Borítókép: Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke (Fotó: Kocsis B. János)