– A beruházások alakulásának nagy szerepe volt a kedvezőtlen második negyedéves GDP-adatban. A költségvetési szervek beruházásai 18 százalékkal estek vissza, ami az állami és önkormányzati forráshiánnyal, illetve az uniós források visszatartásával magyarázható. A legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások esetében a mérséklődés ennél kisebb, tízszázalékos volt – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. – Az mindenképpen kedvező, hogy a vállalkozások kevésbé fogták vissza a beruházásaikat, azonban meglepő, miszerint a KSH külön is kiemeli, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai is csökkentek, hiszen ezeket kevésbé érinti a magas kamatkörnyezet. Nem feltétlenül magyar banknál vesznek fel hitelt forintban, valamint a külföldi nagyvállalatok amúgy is kevésbé részesülnek uniós forrásokból – magyarázta a szakértő.
Regős Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy mindezek mellett a külföldi működőtőke beáramlásának fennmaradását mutatja a feldolgozóipar beruházásainak 7,7 százalékos bővülése, melyen belül különösen is dinamikus növekedést ért el a járműgyártás.
– A következő negyedévekben a beruházási adatok még nem lesznek kedvezőek, azonban a kamatkörnyezet fokozatos normalizálódása segítheti a vállalati beruházások beindulását. Az állami és önkormányzati beruházások esetében a hazánknak járó uniós források beérkezése szükséges az ismételt növekedéshez – tette hozzá a közgazdász.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!