Az üzemanyagok drágulása valójában több tényező együttes következménye. Ezekből négyet érdemes kiemelni Hortay Olivér szerint. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalán vázolta fel a helyzetet. A szakértő a drágulás mögött egy globális, egy európai, egy regionális és egy országos szintű okot említett meg.
Az első pont arra világít rá, hogy az olajnagyhatalmak kitermelésük csökkentésével felfelé hajtják a világpiaci árakat. A Brent típusú nyersolaj hordónként ára a nyár közepén még hetven és hetvenöt dollár között mozgott, a minap viszont már kilencvennégy dolláron zárt, majd átlépte a kilencvenöt dollárt is.
Második pontként arra érdemes emlékeztetni, hogy az olajtermékekre vonatkozó februári embargó – az üzemanyag-kereskedők tartalékainak kipörgésével – egyre költségesebbé teszi a gázolaj behozatalát Európába.
– Az Európai Unió továbbra is importra szorul, az új ellátási útvonalak pedig hosszabbak és közvetítőkkel terheltek – azaz drágábbak, mint a korábbiak voltak – magyarázta a szakértő. Hortay Olivér harmadik okként arra mutatott rá, hogy a régiónk szempontjából továbbra is fontos orosz nyersolaj árelőnye folyamatosan csökken a nyugati termékekkel szemben. Az orosz Urals és a nyugati Brent közötti rés februárban harminckét dollár volt hordónként, most tizenöt.
