Kérdés, hogy a 2010-es évek gyors kilábalása előtt állunk, vagy pedig a hatvanas évek utáni két évtizedes kilábalás jön – vetette fel a kérdést előadása kezdetén a Világgazdaság 55 jubileumi konferencián Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója. Kifejtette, a hatvanas évek második felében vett új lendületet a magyar olaj és gázipar az algyői kutatások kezdetével, a megindult hazai kitermelés pedig az olajválság idején megtámogatta a magyarországi energiaipart.
Fotó: Kallus György Világgazdaság
A jelenre áttérve azt mondta, az utóbbi években a régió hullámvasutat járt be, a gazdasági szereplők ugyanakkor ma (még) nem érzik a viharból való kilábalást, növekedési nehézségekkel és magas inflációval küzdenek. A külső finanszírozás extrém szintre drágult, óvatos politikát folytatnak, beruházásaikat újraszámolják – sorolta a közelmúlt trendjeit.
A kilábalásra két forgatókönyv mutatkozik, a 2010-es évek gyors vagy a hetvenes-nyolcvanas évek lassú időszaka. Hozzátette, az infláció leküzdése szintén európai probléma és a lakosság is a jövedelmétől teszi függővé, hogy tartalékol vagy éppen beruház.
Szólt arról is, noha 2022 rekordév volt a Mol számára, idén például már az extra központi elvonások jelentősen csökkentik a jövőbeli beruházási képességeket és szólt arról is, hogy az idehaza is érezhető trendek Európa-specifikusak.
Bacsa György szót ejtett az egyre ambiciózusabb szabályozói előírásokról: az Európai Uniós Green Deal egyik lényege, hogy az energia 42,5 százaléka megújuló forrásból származzon 2030-ra. Viszont ez a szigorodó szabályozási környezet lineáris fejlődési utat feltételez Bacsa György szerint, a valóság viszont ettől eltér, nem számol például átmenetekkel sem, a normatív előírások sok esetben csupán szankciók. Valódi energiatranszformációról tehát eddig nem volt szó – jegyezte meg.
A vezérigazgató a regionális ellátásbiztonság legfőbb fókuszaira is kitért. Az ellátásbiztonsághoz szükség van a megfizethető behozatali oldalakra, egyúttal hangsúlyozta, hogy a MOL növeli az alternatív kőolaj bedolgozás lehetőségét, valamint ellensúlyozzák a hazai szénhidrogén-kitermelés természetes csökkenését.
A földgáz esetében – jegyezte meg Bacsa György a szankciós politika visszásságaira utalva – nem esik szó arról, hogy az LNG jelentős része is orosz eredetű.
Úgy véli, Európát nem lehet országonként függetleníteni az energiapiaci hatásoktól, a tranzit hamar megmutatkozik, ahogyan a benzinturizmus is: húsz forintos különbségekért már megindul a határ menti vándorlás.
Szót ejtett a dekarbonizációs célokról is: szerinte az új belső égésű motoros járművek értékesítésének tilalma 2035-től is átalakítja a piacot, az alternatív üzemanyagok segítségével viszont lineárisabbá tehető a zöldátmenet.
Borítóképen Bacsa György a VG55 konferencián. Fotó: Kallus György Világgazdaság
