Magyarország egy mutatóban már utolérte Ausztriát

A régió legkiterjedtebb autópálya-hálózatával rendelkezik Magyarország, noha még mindig van hova fejlődnie.

2023. 10. 16. 11:10
Budaörs, 2021. szeptember 5. Vasárnap kora délutáni személygépkocsi forgalom az M1-es és az M7-es autópályák közös fõvárosi bevezetõ szakaszán Budaörs térségében. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Habár Magyarország gazdasági fejlettsége még mindig messze van Ausztriáétól, a gyorsforgalmi utak terén már nincs szégyenkezni valónk. Az Eurostat legutóbbi, 2021-es adatai szerint, amíg nyugati szomszédunknál 1749 kilométer autópálya szolgálja az autósok kényelmét, addig hazánkban 1850 kilométeren épült ki valamilyen osztottpályás útszakasz.

Az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztései megtették a hatásukat itthon: ma már a régióban is az egyik legnagyobb és legkiterjedtebb autópályahálózattal rendelkezünk. Ha a közvetlen szomszédainkat nézzük, akkor Horvátországban 1316, Szlovákiában 849, Szlovéniában 616, Romániában pedig 931 kilométer autópálya épült. 

Jól látható viszont, hogy Kelet-Közép-Európa továbbra is el van maradva a nyugati országokhoz képest ezen a téren, ami összefügghet a gazdasági és fejlettségbeli különbségekkel.

Lehet azt persze vitatni, hogy mekkora gazdasági haszna van az autópályák építésének, mindenesetre sokatmondó, hogy a nyugat-európai fejlett államok – Belgium, Hollandia vagy Németország – még mindig másfél-kétszer, akár háromszor sűrűbb autópálya-hálózattal rendelkeznek, mint Magyarország.

Míg hazánkban ezer négyzetkilométerre 20 kilométer autópálya jut, addig ez a szám Németországban 37, Dániában és Spanyolországban pedig 31 kilométer. A sűrűn lakott Benelux államokban eközben egészen extrém szám jön ki: Belgiumban 58, míg Hollandiában 67 kilométer. Hogy utóbbit érzékeltessük, Hollandia kevesebb, mint fele akkora területen fekszik, mint Magyarország, mégis közel 1000 kilométerrel több autópályával bír (összesen 2790 kilométerrel).

Ami alátámasztja, hogy a közel 2000 kilométeres magyar gyorsforgalmi úthálózatnak van hova fejlődnie, területarányosan az ország még 1000 kilométert simán elbírna. 

Ha egyelőre ennyi nem is fog megépülni, 272 kilométer biztosan, legalábbis a Magyar Koncesssziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tervei alapján. 

Így az M0-s alternatívájának majdan számító M81-es, M8-as, valamint a most is épülő M4-es mellett az M43-as, illetve M49-es szintén a koncessziós társaság tízéves tervének része. Ezekkel tehát 2030-ig bőven 2000 kilométer fölé juthat a magyar gyorsforgalmi úthálózat.

Az egész Európai Unióban egyébként a legkisebb infrastruktúrával Lengyelország és Románia bír. 

A 37 millió lakosú és 312 ezer négyzetkilométeren elterülő Lengyelországban eddig mindössze 1761 kilométer autópálya épült, keleti szomszédunkban pedig 2021-ig összesen 931 – fele annyi, mint Magyarországon, miközben két és félszer nagyobb nálunk. Meglepő módon Spanyolország vezeti a listát, már ami a teljes hosszt illeti: az ibériai államban tavalyelőttig 15 860 kilométert adtak át, a második helyezett Németországban pedig 13 155-öt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Jászai Csaba)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.