Tavaly összesen kicsivel több mint 430 ezren változtattak lakhelyet Magyarországon – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A két szélsőségnek 1995 óta vizsgálva a 2010-es év tekinthető, ekkor mindössze 345 ezren változtattak lakhelyet, míg 2006-ban és 2007-ben, amikor a forinthiteleknél jóval kedvezőbb feltételekkel kínálták az ingatlanvásárlásra (is) fordítható devizahiteleket, 512 ezren, illetve csaknem 520 ezren költöztek.
Ha az ország húsz legnépesebb városát nézzük, sokáig egyértelműen a megyeszékhelyek tartoztak ezek közé, ám a nagyvárosok agglomerációi az elmúlt bő évtized során népszerűbbé váltak, nem utolsósorban azért, mert az ingatlanárak megfizethetőbbek: nemritkán negyedével is olcsóbb lehet egy hasonló adottságú ingatlan, mint a nagyvárosokban. Noha a vándorlás valójában mindig kétirányú, megfigyelhetők bizonyos népességmozgási folyamatok a természetes népességfogyás mellett.
A főváros 2011-es népszámláláskor mért 1,72 milliós lakosságszáma 2023. január 1-jére 1,67 millió főre olvadt. Ezzel párhuzamosan felkerült a húsz legnépesebb város listájára Érd és Dunakeszi. Érdnek a 2011-es népszámláláskor kicsivel több mint 63 ezer lakosa volt, jelenleg kétszáz fő híján 71 ezer. Dunakeszi 2011 óta 40 500-ról 43 ezerre „növelte” lakosságszámát. Noha ezek csak a legnépesebb városok, a kifelé vándorlás az egész budapesti agglomerációra jellemző, és ezzel együtt a vonzáskörzet kiterjedése is növekszik.
A második legnépesebb Debrecen bő évtized alatt tízezer főt veszített, most 201 ezren lakják. Ez több mint ötszázalékos csökkenés, viszont ez nem jelenti azt, hogy a környéke ne lenne vonzó. A BMW-beruházás közvetlenül és közvetve is teremt munkahelyeket, a dolgozók pedig keresik a lakhatási lehetőséget. Ha viszont a teljes észak-alföldi régiót nézzük – ahová a KSH a második legnépesebb várost is sorolja –, beköltözők nélkül több mint 87 ezer főt tesz ki az elvándorlók száma. Így fordulhat elő, hogy például Szolnokot 2011-ben majdnem 73 ezren lakták, most viszont csak kicsivel többen, mint 66 ezren.
A statisztika szerint Miskolc több lakost vesztett, a bő 167 ezres lélekszám 145 ezerre apadt, míg a szinte azonos lakosságszámú Szeged ugyanezen idő alatt tízezer lakost vesztett, míg Nyíregyháza lélekszáma szó szerint alig változott bő egy évtized alatt.
Pécs jó példája annak, hogy önmagában az autópálya-kapcsolat nem, hanem vele együtt az egyéb fejlesztések vagy munkahelyteremtő beruházások tesznek igazán vonzóvá egy régiót vagy várost. A baranyai megyeszékhelyet sem csupán önmagában érdemes nézni, bár a mostani 141 ezres lakosságszámával továbbra is az ötödik legnépesebb magyarországi település maradt.
