Vagyis marad a decemberi forgalom élénkülésében való bizakodás. A statisztikai adatok szerint ekkor már az infláció szorítása is alábbhagy – az árszintek azonban nem lesznek alacsonyabbak –, ennek megfelelően pedig az év közben végrehajtott béremelések miatt a keresetek értéke is javul. Kérdés persze, hogy növekszik-e – a bónuszok, év végi jutalmak nyomán – az elkölthető jövedelem. Ha igen, akkor a forgalom meglepő fordulatot vehet. Ha nem, akkor ez a kiskereskedelmi december is „mehet a levesbe”.
Jövőre viszont a bázishatások miatt erőteljes forgalomnövekedésekre lehet számítani, hacsak nem jön közbe valamilyen világszintű krízis, amely tovább rontja a fogyasztói aktivitást. Az orosz–ukrán háború és az infláció növekedése teljesen kiszámíthatatlanná tette a fogyasztói döntéseket, így a kiskereskedelem és persze a szolgáltatóipar szó szerint a sötétben tapogatózik, amikor szeretné „kiudvarolni” a vásárlók zsebéből a pénzt. A pandémia előtt és alatt jól működött a fogyasztói attitűd, a piac, vagyis a gyártók és eladók pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes lépéseik milyen hatással lesznek a vásárlókra. A háború hozta bizonytalanság azonban teljesen összezavarta a piacot. Például a vásárlók hajlandók nagy értékű utazásokra, élményekre költeni még ilyen helyzetben is, míg a boltban egyszerűen lefelé vásárolnak, vagyis a korábbi márkás termékeiket gyártói vagy ismeretlen márkákkal helyettesítik. Ez nagyon erős anomáliákhoz vezetett (legfőképpen az élelmiszer-kereskedelemben), például a hiperek és szuperek erősen csökkentették a választékukat, míg a diszkontok növelték – ez eddig piaci szentségtörésnek számított.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!