Októberben 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 0,3 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Mindez annak tükrében is probléma, hogy már a tavalyi bázis is gyenge volt. A teljes adaton belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.
Jobban megvizsgálva az adatokat, kiderül: az üzemanyag-forgalmat leszámítva a csökkenés 3,3 százalékos volt, szemben a szeptemberi 6,1 százalékkal.
A nyári hónapokban pedig rendre 5 százalék feletti csökkenést mutatott a volumen. Most októberben erről a vonalról billent ki a forgalom, ami azt mutatja, hogy visszapattant a gödör aljáról. Emlékezetes, hogy januárban érte el a piac a mélypontot és egész nyáron ott is maradt. Ennek most talán vége. Az élelmiszerszegmens is kezd magához térni, hiszen ott a szeptemberi 2,3 százalékos visszaesés után most 1,9 százalék a mínusz. Emlékezetes, hogy augusztusban (ez az egyik legerősebb élelmiszer-kereskedelmi hónap) négyszázalékos volt a forgalom visszaesése.
Nem jó jel viszont, hogy az iparcikkek, mint a ruházati vagy műszaki termékek forgalma nem nagyon akar magához térni. Ehhez huzamosabb ideig tartó reálkereset-növekedés szükséges, ahogy egyébként az üzemanyag-forgalom növekedéséhez is.
nem jó hír, hogy több nagy kereskedő is panaszkodott már a black friday forgalomra, ami hagyományosan az iparcikkeladások növekedését hozza magával. Az előzetes adatokból kalkulálva a november sem lesz jó, a teljes piacot az élelmiszer-eladások forgalmának javulása, esetleg az üzemanyag-forgalom élénkülése rakhatja rendbe, ami persze nem segít a ruházati vagy műszakicikk-boltokon. Az is komoly probléma, hogy idén az üzletláncok sokkal nagyobb befektetést hajtottak végre a black friday beharangozásához, magyarán többletköltséggel sikerül elérni a tavalyi eredményeket. Mindez nettó veszteséget jelenthet az üzletek számára.
Vagyis marad a decemberi forgalom élénkülésében való bizakodás. A statisztikai adatok szerint ekkor már az infláció szorítása is alábbhagy – az árszintek azonban nem lesznek alacsonyabbak –, ennek megfelelően pedig az év közben végrehajtott béremelések miatt a keresetek értéke is javul. Kérdés persze, hogy növekszik-e – a bónuszok, év végi jutalmak nyomán – az elkölthető jövedelem. Ha igen, akkor a forgalom meglepő fordulatot vehet. Ha nem, akkor ez a kiskereskedelmi december is „mehet a levesbe”.
Jövőre viszont a bázishatások miatt erőteljes forgalomnövekedésekre lehet számítani, hacsak nem jön közbe valamilyen világszintű krízis, amely tovább rontja a fogyasztói aktivitást. Az orosz–ukrán háború és az infláció növekedése teljesen kiszámíthatatlanná tette a fogyasztói döntéseket, így a kiskereskedelem és persze a szolgáltatóipar szó szerint a sötétben tapogatózik, amikor szeretné „kiudvarolni” a vásárlók zsebéből a pénzt. A pandémia előtt és alatt jól működött a fogyasztói attitűd, a piac, vagyis a gyártók és eladók pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes lépéseik milyen hatással lesznek a vásárlókra. A háború hozta bizonytalanság azonban teljesen összezavarta a piacot. Például a vásárlók hajlandók nagy értékű utazásokra, élményekre költeni még ilyen helyzetben is, míg a boltban egyszerűen lefelé vásárolnak, vagyis a korábbi márkás termékeiket gyártói vagy ismeretlen márkákkal helyettesítik. Ez nagyon erős anomáliákhoz vezetett (legfőképpen az élelmiszer-kereskedelemben), például a hiperek és szuperek erősen csökkentették a választékukat, míg a diszkontok növelték – ez eddig piaci szentségtörésnek számított.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)
