A Duna House elemzői szerint 2024-ben 110-130 ezer adásvételre lehet számítani a hazai ingatlanpiacon, az otthonteremtési és befektetési célú ingatlanvásárlók egyaránt nagyobb számban lehetnek jelen – mondta el lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A bővülést erősítheti a jelenlegi széles ingatlankínálat, hiszen 60-70 százalékkal több eladásra kínált ingatlanból választhatnak most a vevők. Az éves tranzakciószámot ennek megfelelően 110-130 ezer közé becsülik.
Míg a tavalyi évre a korszerűtlen otthonok esetében csökkenésre, a kisebb alapterületű, modern lakásoknál, házaknál stagnálásra, egyes esetekben pedig enyhén emelkedő árszintekre számított az ingatlanközvetítő, addig a 2024-es évet illetően már egyértelműen látszik, hogy a gazdasági helyzet javulása, a csökkenő kamatszintek és az új, valamint a megújuló otthonteremtési támogatások hatására történő keresletnövekedés az árakat is felfelé hajtja majd.
Átlagosan a Duna House szakemberei éves szinten öt-tíz százalékos áremelkedéssel számolnak 2024-ben.
Benedikt Károly arról is beszélt, az újragondolt otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően viszont jelentősen javulhat az első lakásukat megvásárló családok helyzete. Az új csok plusznak, a megemelt falusi csoknak és a babaváró támogatásoknak köszönhetően az eddigieknél nagyobb segítséget kapnak a családok, amelyhez egy kedvezőbb önerőszabály is párosul, hiszen elég mindössze tíz százalékot előteremteni ahhoz, hogy lakásvásárlásba kezdjenek a fiatalok. A csok plusz támogatást nyolcvanmillió forintos ingatlanértékig tudják igénybe venni, ráadásul az ingatlanvásárlásuk ekkora vételárig továbbra is illetékmentes lesz.
A csok plusznak köszönhetően a fővárosban és a megyeszékhelyeken elhelyezkedő jó minőségű lakások, valamint a falusi csoknak köszönhetően a jó közlekedésű, nagyvároshoz közeli településeken a modern családi házak lehetnek az átlagnál keresettebbek 2024-ben.
Az OTP Ingatlanpont konkrét régiókat, településeket is megnevezett, ők úgy látják, a felsorolt vármegyék, helységek egyértelműen a falusi csok nyertesei lehetnek.
A falusi csok által preferált 2630 település között mintegy háromszáz olyan van, amelyet hivatalosan is valamely nagyobb centrumhoz kapcsolódó lakóhelyként tartanak nyilván. Ezeket az úgynevezett agglomerációs területeket nemcsak egy-egy nagyvároshoz való fizikai közelségük jellemzi, hanem az is, hogy erős kapcsolatban vannak annak gazdasági és kulturális életével, valamint a közszolgáltatásaival is. Ez a magyarázat egyébként a budapesti agglomeráció bővülésére, kiterjedtségére is.
Budapest környezetében is van lehetőség a falusi csokot is kihasználni, egyik ilyen település Sződ, a Duna túloldalán pedig Perbál, míg a Pilis völgyében Pilisszentkereszt.
Székesfehérvár vonzáskörzetében 18 falusi csokos település található. Közöttük van Sárkeresztes, ami a megyeszékhelytől nyolc kilométerre fekszik, Lovasberény és Seregélyes pedig húsz kilométeren belül található. A Balatonnak hivatalosan is van agglomerációs területe, ide kilenc falusi csokos település tartozik, köztük a déli parton Fonyód, az északin pedig Zánka, Szigliget, Örvényes vagy Tihany.
Kaposvár környékén ilyen például Kaposújlak, Kaposszerdahely és Taszár is, Pécs tövében Kökény, Szekszárd mellett Őcsény és Kakasd, Kecskemétnél Jakabszállás, Szeged és az országhatár között Kübekháza, Békéscsaba szomszédságában pedig Doboz.
Ám a nagyobb piacélénkítés inkább az ország nyugati szélén várható az ausztriai ingázás lehetősége miatt, így Szombathely és Zalaegerszeg agglomerációja abszolút nyertes lehet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kállai Márton)
