A falusi csok által preferált 2630 település között mintegy háromszáz olyan van, amelyet hivatalosan is valamely nagyobb centrumhoz kapcsolódó lakóhelyként tartanak nyilván. Ezeket az úgynevezett agglomerációs területeket nemcsak egy-egy nagyvároshoz való fizikai közelségük jellemzi, hanem az is, hogy erős kapcsolatban vannak annak gazdasági és kulturális életével, valamint a közszolgáltatásaival is. Ez a magyarázat egyébként a budapesti agglomeráció bővülésére, kiterjedtségére is.
Budapest környezetében is van lehetőség a falusi csokot is kihasználni, egyik ilyen település Sződ, a Duna túloldalán pedig Perbál, míg a Pilis völgyében Pilisszentkereszt.
Székesfehérvár vonzáskörzetében 18 falusi csokos település található. Közöttük van Sárkeresztes, ami a megyeszékhelytől nyolc kilométerre fekszik, Lovasberény és Seregélyes pedig húsz kilométeren belül található. A Balatonnak hivatalosan is van agglomerációs területe, ide kilenc falusi csokos település tartozik, köztük a déli parton Fonyód, az északin pedig Zánka, Szigliget, Örvényes vagy Tihany.
Kaposvár környékén ilyen például Kaposújlak, Kaposszerdahely és Taszár is, Pécs tövében Kökény, Szekszárd mellett Őcsény és Kakasd, Kecskemétnél Jakabszállás, Szeged és az országhatár között Kübekháza, Békéscsaba szomszédságában pedig Doboz.
Ám a nagyobb piacélénkítés inkább az ország nyugati szélén várható az ausztriai ingázás lehetősége miatt, így Szombathely és Zalaegerszeg agglomerációja abszolút nyertes lehet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kállai Márton)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!