A hasznos alapterület a leggyakrabban használt és alkalmazott kifejezés ezek közül, amelyet jó, ha ismerünk: ez a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter.
– Azt, hogy az igénylés megfelel-e a jogszabály által előírt alapterületnek, az igénylést befogadó bank ingatlanértékelő szakembere ellenőrzi, aki mind a négy fenti alapterület-kategóriát meghatározza. Ha az igénylő bizonytalan abban, hogy a csok plusz elvárásainak megfelelő hasznos alapterületű ingatlant választott-e, akkor érdemes egy előzetes értékbecslést kérni, még mielőtt lezárulna az adásvétel – tette hozzá Fülöp Krisztián. Fontos azt is megjegyezni, hogy mivel ingatlanvásárláskor kötelező lakásbiztosítást kötni, ebben az esetben is más számítás vonatkozik a hasznos alapterületre, mint a csok plusz esetében. Például a teraszoknál csupán az alapterület fele számítható be, így érdemes ezeknek is még időben utánajárni.
Alapterület-kisokos
Bruttó alapterület: az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület, amelybe beleszámít a külső határoló falak és a belső válaszfalak vastagsága is. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben, vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. Az ingatlan nettó alapterületébe beleszámít minden helyiség alapterülete, a falakon belül mérve. A belmagasságnak a nettó alapterület számításánál nincs jelentősége. Redukált alapterület: az épület eltérő hasznosságú és különböző fajlagos költséggel megépíthető építményrészeinek szorzókkal való egyneműsítésével kiszámolt területe (például egy 25 négyzetméteres amerikai konyhás nappali többet ér, mint egy ugyanilyen nagyságú szuterén lakrész.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!