A hasznos alapterület a leggyakrabban használt és alkalmazott kifejezés ezek közül, amelyet jó, ha ismerünk: ez a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter.
– Azt, hogy az igénylés megfelel-e a jogszabály által előírt alapterületnek, az igénylést befogadó bank ingatlanértékelő szakembere ellenőrzi, aki mind a négy fenti alapterület-kategóriát meghatározza. Ha az igénylő bizonytalan abban, hogy a csok plusz elvárásainak megfelelő hasznos alapterületű ingatlant választott-e, akkor érdemes egy előzetes értékbecslést kérni, még mielőtt lezárulna az adásvétel – tette hozzá Fülöp Krisztián. Fontos azt is megjegyezni, hogy mivel ingatlanvásárláskor kötelező lakásbiztosítást kötni, ebben az esetben is más számítás vonatkozik a hasznos alapterületre, mint a csok plusz esetében. Például a teraszoknál csupán az alapterület fele számítható be, így érdemes ezeknek is még időben utánajárni.
Alapterület-kisokos
Bruttó alapterület: az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület, amelybe beleszámít a külső határoló falak és a belső válaszfalak vastagsága is. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben, vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. Az ingatlan nettó alapterületébe beleszámít minden helyiség alapterülete, a falakon belül mérve. A belmagasságnak a nettó alapterület számításánál nincs jelentősége. Redukált alapterület: az épület eltérő hasznosságú és különböző fajlagos költséggel megépíthető építményrészeinek szorzókkal való egyneműsítésével kiszámolt területe (például egy 25 négyzetméteres amerikai konyhás nappali többet ér, mint egy ugyanilyen nagyságú szuterén lakrész.)
