Nagy Márton: Egyre több francia cég érkezhet Magyarországra

Magyarország célja, hogy tovább erősítse találkozási pont szerepét, ezért minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly január után, a mai napon másodízben tartott előadást a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén, amelyen Claire Legras francia nagykövet asszony mellett többek közt olyan, Magyarországon működő vállalkozások vezetői vettek részt, mint például az Auchan, a Cofidis, az Electrolux és a Sanofi. 

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Magyarország célja, hogy tovább erősítse találkozási pont szerepét, ezért minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik. A magyar és francia gazdasági együttműködés példaértékű, a kereskedelmi kapcsolatok rendületlenül erősek, a francia vállalkozások pedig a magyar gazdaság jelentős építőkövét adják. Franciaország hazánk ötödik legnagyobb befektetője, hiszen a 100 milliárd eurót kitevő külföldi működőtőke-állomány mintegy hat százalékát francia vállalatok adják. 

A miniszter emlékeztetett, hogy 

2016 és 2019 között Franciaország hazánk negyedik legnagyobb befektetője volt,

egyúttal reményét fejezte ki, hogy Franciaország újra elérheti ezt a pozíciót. A Magyarországon működő 425 francia cég 41 ezer család megélhetését biztosítja, árbevételük meghaladja a 3700 milliárd forintot. A Magyarországon tevékenykedő francia cégek szinte minden iparágban – legyen az a járműgyártás, a gyógyszergyártás, az élelmiszer-gyártás, a kis- és nagykereskedelem, az energetika vagy éppen a pénzügyi szektor – kiemelkedő eredményeket érnek el. Jól példázza ezt, hogy a 15 legnagyobb francia cég árbevétele 2022-ben meghaladta a kétezermilliárd forintot. 

Mindezzel párhuzamosan a magyar–francia külkereskedelmi kapcsolatok is virágoznak, Franciaország hazánk tizedik legnagyobb külkereskedelmi partnere, a kereskedelmi forgalom értéke eléri a tízmilliárd eurót. Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban a kormány sikeresen visszaszorította az inflációt és a családok mellett megvédte a vállalkozásokat és a munkahelyeket is. Ennek köszönhetően 2024-ben a kormány célja, hogy – együttműködve a francia vállalkozásokkal is – helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikusan, négy százalék körüli mértékben bővüljön a gazdaság, amelynek három alappilléren kell támaszkodnia.

Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat továbbra is 25 százalék feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen. 

A gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése kéz a kézben jár, hiszen az emelkedő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni, így az óvatossági motívum oldása mindkettőre pozitív hatással van – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. 

Végezetül kiemelte, hogy a kormány 2024-ben négy fő intézkedést vet be a gazdaság megerősítése érdekében: a meghosszabbított és igen kedvező kamatozású Széchenyi-kártya programot, a 200 milliárd forintos plusz keretösszeggel újraindított Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot, a 33 milliárd forintos élelmiszeripari beszállító-fejlesztési programot, és a GINOP Plusz Alapok forrásait. Emellett pedig olyan eszközökkel segíti a versenyképesség növelését és a beruházások ösztönzését, mint a garanciadíjak jelentős csökkentése, amelynek eredményeképpen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lefelezte, a legfontosabb termék esetében pedig nullára csökkenti kezességvállalási díjait.

Borítókép: Nagy Márton (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)