Nem ihatunk előre a medve bőrére: az infláció nem játék!

Egyensúly és növekedés kéz a kézben járnak, egymás nélkül nem jutnak sehová. Ezért nem dőlhetünk még hátra az infláció csökkenése miatt. A pénzromlást úgy sikerült megfékezni, hogy eközben javult a folyó fizetési mérleg és idén elindul a GDP-növekedés is – jelentette ki Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a lapunknak adott interjúban. Szó esett arról is, hogy a bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil, ez érték, érdemes megőrizni. A lakásbiztosítási piac lanyha versenye idén márciusban rendkívüli felmondási lehetőséggel, koncentrált kampánnyal pöröghet fel.

20201217 Budapest Kandrács Csaba 2019. október 2-tól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. Fotó: Vémi Zoltán VZ Világgazdaság VG Fotó: Vémi Zoltán Forrás: Vémi Zoltán

Kandrács Csaba: A múlt év első számú közellensége valóban az infláció volt, és ma is az
Forrás: MNB

– Hogyan alakul a bankok helyzete? Mennyire megbízhatók ma ezek a pénzügyi szereplők?

– A magyar bankok az elmúlt két évben is stabilan, erős sokkellenálló képességgel működtek, és kellett is ez a „biztonsági háttér” a járvány, majd az orosz–ukrán háború hatásai miatt. Többek közt a tavaly tavaszi amerikai, majd svájci bankpánik idején bizonyult igazán hasznosnak, hogy az MNB – szigorú tőke- és tartalékpuffereket előírva a hitelintézeteknek – korábban „elvégezte a házifeladatát”. Miközben Amerikában felhígult a felügyelési szabályozás, a svájci pénzügyi világ jó hírnevén pedig folt esett, a hazai bankok a megszokott módon, megbízhatóan szolgálták ki ügyfeleiket. Sajnos 2022 óta romló világgazdasági környezetet láttunk, ám ennek ellenére a hazai bankszektor tőkemegfelelési mutatója magas szintű és jelentős, bő 1700 milliárd forintnyi szabad tőke van náluk. A likviditási – tehát azonnal pénzzé tehető – tartalékok is bőségesek, szektorszinten meghaladják a 19 ezermilliárd forintot. A bankok által mostanáig elkönyvelt profit azonban nem tartható fenn, ezért stabilitásuk megőrzése érdekében fontos, hogy nyakló nélküli osztalékfizetés helyett a nyereség jelentős részéből inkább tartalékaikat növeljék. A nem teljesítő, problémás hitelek aránya mostanáig nem emelkedett, de a továbbiakban fel kell készülnünk a hitelkockázatok növekedésére is. 

Ennek kapcsán kiemelten figyeljük az átárazódó háztartási és vállalati hiteleket – kiemelten a kamatstopos adósok helyzetét –, a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket és azokat a kölcsönöket, amelyek támogatása a gyermekvállaláshoz kapcsolódik.

– Tavaly nyáron az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) új igazgatótanácsi tagjának, decemberben pedig a közép- és kelet-európai bankfelügyeleti érdekképviseleti szervezete (KKBCS) egy évre elnökének választotta. Ezek formális megbízatások vagy járhatnak valami haszonnal a jegybank és az ország számára?

– E megtisztelő felkérések révén felértékelődik a magyar jegybank és ezáltal az egész ország szerepe a nemzetközi porondon. A két vezetői poszt azt jelzi: Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt megbecsülik az MNB erőfeszítéseit. Nem mellékesen mindkét megbízás részben egybeesik Magyarország soros európai elnökségének időszakával 2024 második fél évében. Az EBA-ban azért tudjuk majd jól képviselni az érdekeinket, mert az igazgatótanácsnak stratégiai szerepe van: ez tesz javaslatot a szervezet éves és hosszabb távú munkatervére. A KKBCS feladatait pedig az elnök tematizálja, így itt is a régió számára fontos kérdések kerülnek előtérbe. Idén így kiemelten foglalkozunk az ügyfelekkel szembeni pénzügyi csalási kísérletek elleni küzdelemmel, a digitalizáció hatásaival, a kamatkockázattal, illetve az energiahatékonyság erősítésével.

– Sokat hallhattunk az elmúlt években az MNB Zöld programjának eredményeiről. De milyen konkrét eredményei vannak ennek, mit érezhet belőle egy átlagos ügyfél?

– Például azt, hogy a honlapunk 2023-ban indított Zöld pénzügyi termékkeresőjében immár nyolc alapkezelő 38 zöld befektetési alapja, hét biztosító ötven befektetési életbiztosítási eszközalapja, sőt már zöld önkéntes nyugdíjpénztári befektetési lehetőségek között választhatnak a befektetők. Nem állunk meg, hamarosan egy teljes külön Zöld honlappal is indulunk, s remélem, egyre több lesz a bankoknál is a fenntarthatósági szempontokra figyelő hiteltermék is. Ezt azzal ösztönözzük sikeresen több éve, hogy az ilyet kínáló hitelintézeteknek másoknál kevesebb tőkét kell tartalékolniuk. A zöld – tehát a fenntarthatóságot, például szigetelést, energiahatékony világítási, fűtési rendszerek megvalósítását segítő – jelzáloghitelek nemcsak azért lehetnek fontosak az ügyfeleknek, mert így maguk is tesznek a környezetükért, hanem mert „zöldprémiumhoz” is juthatnak. A zöld lakáshitelek kamata azért lehet alacsonyabb, mert a bankok jól tudják: a hitelből felépülő, megújulóenergia-hatékony lakások mindenkori forgalmi értéke kedvezőbb az egyéb ingatlanokénál. Másrészt aki ilyenben lakik, kevesebb havi rezsit fizet és – így gondolkodnak a bankok – nyilván kiszámíthatóbb adós, hiszen a hó végén több pénze marad a hiteltörlesztésre. A zöld tőkepiacokon a Növekedési kötvényprogram keretében több száz milliárd forint névértékű kötvény jelent meg a piacon, míg a hazai zöldállampapír-kibocsátás 2022 végére 1640 milliárd forintra nőtt. Végül, de nem utolsósorban a zöldtémákban az MNB maga is példát mutat a gazdaságnak. Az elmúlt három évben közel hatvan százalékkal, a korábban általunk vállalt mérték duplájával mérsékeltük működésünk karbonlábnyomát, többek közt a csak megújuló forrásból származó villamosenergia-felhasználással, az üzleti utazások jelentős csökkentésével vagy épp a digitalizációval. Mostani új vállalásunk, hogy a következő három évben még ezenfelül is 15 százalékkal csökkentjük a károsanyag-kibocsátásunkat.

– Egy pár hónapja született jogszabály szerint a lakásbiztosítási piacon márciusban – az éves évfordulóján felül – bárki felmondhatja a szerződését, aki nem elégedett a biztosítójával. Miért is kellene ösztönözni a versenyt itthon, amikor az emberek háromnegyedének van lakásbiztosítása?

– Ha viszont e mondatot megfordítjuk, akkor úgy hangzik: a lakosság negyedét, mintegy egymillió háztartást nem védi meg semmi, ha otthonukat elemi csapás, egyéb kár éri. De van mit javítani a meglévő lakásbiztosításoknál is, hiszen ma azt látjuk, hogy a verseny lanyha, a piaci szereplők – közte a piac bő négyötödét magáénak tudó négy biztosító – a szolgáltatások minőségét és a díjakat tekintve nem eléggé küzdenek az ügyfelekért. Azt várjuk, hogy az idei tavaszi koncentrált kampány – ami hasonló lesz a régi éves kgfb-kampányokéhoz – felpörgeti majd a versenyt, a kisebb szereplők és a biztosításközvetítők is aktívabbá válhatnak. A lakásbiztosítás ár-érték aránya igenis lehetne jobb! Jó példát mutatnak erre a biztosítók minősített fogyasztóbarát lakáshitelei (mfo), amelyek éves átlagdíja 47 ezer forint alatti, miközben az egyéb otthonbiztosításoké közel 56 ezer forint. Eközben az mfo-szerződéseknél az ügyféldíjakra vetítve harminc százalékkal magasabb a kárkifizetés, vagyis ami visszajut az emberekhez például a csőtörések vagy a viharkárok megjavítására. Egyszerűen fogalmazva: a fogyasztóbarát biztosítások kicsit kedvezőbb áron jóval több és gyorsabb szolgáltatást nyújtanak.

– A legálisan működő pénzügyi piaci szereplők mellett decemberben robbant a hír, hogy ismét óriás piramisjátékot lepleztek le: a Falcon nevű cég több milliárd forintot csalt ki az emberektől. Mire kellene figyelni, hogy ne vezessenek minket időről időre az orrunknál fogva?

– A történet legfontosabb üzenete, hogy ne higgyük el a lehetetlent. A Falcon azt ígérte, hogy három hónap alatt megduplázza a nekik befizetők pénzét, kriptovalutás vagy éppen devizapiaci ügyletekkel. A mai kamatkörnyezetben ilyet senki sem tud elérni gyorsan, tartósan, kockázatmentesen és ráadásul nagy ügyfélkörnek! Azonnal kiderül a turpisság arról, aki ilyet állít. A másik fontos tanulság: ne lankadjon a figyelmünk! Már csak azért se, mert – noha feljelentettük, blokkoltuk a hazai honlapját és biztonságba helyeztük az ügyfelek pénzét – a Fortress, egy korábbi „ügyeskedő társaság” maga sem állt le: egy külföldi weboldala változatlanul él, és egy szlovákiai, besztercebányai címre még mindig várják az ügyfeleket. Az ügyben természetesen már ősszel megkerestük a Szlovák Nemzeti Bankot.

– Idén lesz száz esztendeje, hogy megszűnt az Osztrák–Magyar Bank budapesti fiókintézete, és helyette megalakult az önálló MNB. Pezsgőt bontanak az évfordulóra?

– Ennél azért jóval nagyszabásúbb terveink vannak az MNB 100 emlékév megünneplésére. Egyebek közt önálló honlappal, logóval, a jegybank történetét bemutató száz közösségi médiaposzttal, országos pénzügyi versennyel, rajzpályázattal, faültetéssel, emlékérmével, sőt történelmi játékfilm bemutatójával is készülünk. Várhatóan vendégül látjuk majd az Európai Bankhatóság, az Európai Beruházási Bank és számos egyéb meghatározó uniós szervezet vezetőit, csakúgy, mint a Pénz7 nyitórendezvényét. Szeretnénk, ha mindenki látná, hogy a nemzet bankja immár száz éve dolgozik az országért, a magyar családokért.

Borítókép: Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)