A legfrissebb, 2023 harmadik negyedévére vonatkozó adatokból megállapítható, hogy a 15 és 74 év közöttiek körében Izland (78,6 százalék) és Hollandia (73,2 százalék) vezet a foglalkoztatottsági ráta tekintetében. Magyarország (64,8 százalék) a középmezőnyben foglal helyet, Ausztria (66 százalék) és Csehország (65,2 százalék) mögött. Ugyanakkor a hazai ráta magasabb szintet ért el, mint a szlovák (62,6 százalék), a lengyel (61,6 százalék), a bolgár (60,8 százalék) és a román (53,7 százalék). Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 61,6 százalék, az eurózónáé 61,4 százalék volt a tavalyi harmadik negyedévben.
Míg a Gyurcsány-korszakban százezrek veszítették el a munkájukat és kényszerültek segélyekből élni, addig a nemzeti kormány sikerrel védte meg a munkahelyeket és a családokat.
– közölte korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint a kormány célzott intézkedésekkel igyekszik csökkenteni az álláskeresők számát és tovább növelni a munkaerőpiaci aktivitást.
Ezt a mostani elemzésben is megerősítették a szakértők, akik úgy vélik, hogy a KSH adatai szerint a foglalkoztatás ugyan új rekordra emelkedett, azonban a munkanélküliek száma is enyhén növekedett.
Ennek egyik oka lehetett, hogy a fogyasztás korábbi szintjét fenntartandó többen beléptek a munkaerőpiacra, vagyis az emelkedő árakat látva dolgozni kezdtek, vagy növekedett a munkában töltött idejük.
– véli az alapítvány kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs. Véleménye szerint ilyen formában az árak emelkedési ütemének csökkenése után ők akár ki is léphetnek a munkaerőpiacról, így ismét lefelé korrigálhat a foglalkoztatás. Hozzátette: azonban a kedvező kereseti lehetőségeket látva ennek hatása mérsékeltebb lehet. Fontos itt látni, hogy e fent bemutatott kapcsolat rövid távon érvényes.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!