Több tényező is kiemelkedővé teszi a területét tekintve középmezőnybe tartozó, nagyjából 420 ezer lakosú Fejér vármegyét, ahol a Közép-Dunántúl GDP-jének hetven százalékát termelik – ismertette lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a régió ingatlanpiaci lehetőségei, kilátásai kapcsán.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
Kifejtette, a gazdasági szerep a térség ingatlanpiacát és árait is meghatározza, egyúttal rámutatott: a Velencei-tó már nem annyira önálló turisztikai célpont semmint Budapest és Székesfehérvár agglomerációjának része.
A KSH Ingatlanadattár szerint Fejér vármegyében 475 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár az összes ingatlantípus figyelembevételével a 2022-es év adatai alapján. A legfrissebb adatok szerint viszont nem a megyeszékhely számít a legdrágábbnak. Székesfehérvár 705 ezer forintos négyzetméterár-átlagot tudhat magáénak, ez magában foglalja a házak valamivel alacsonyabb és a lakások magasabb átlagárait is, összességében a szakértő szerint kijelenthető, hogy Budapest külső kerületeihez hasonló árakról beszélhetünk.
A megye legdrágább települése Velence, ahol 830 ezer forint az átlag négyzetméterár, a következő a sorban Sukoró, illetve Etyek, tőlük nem sokkal marad el Gárdony a 750 ezer forintos átlagával.
Balogh László felhívta a figyelmet, Fejérben két megyei jogú város található, a székhelyen kívül a másik Dunaújváros, ahol Székesfehérvárhoz hasonlóan szintén folyik egyetemi képzés.
Árak tekintetében Dunaújváros a 430 ezer forintos átlagával nagyjából hatvan százaléka a székesfehérvárinak, a legolcsóbb települések pedig Sárkeresztúr, Mezőkomár és Alap, azonban egyik sem százezer forintos négyzetméterár alatti, inkább a százötvenezres átlaghoz közelítenek. Rajtuk kívül további négy, azaz összesen hét település van a megyében, ami alacsony négyzetméterárúnak mondható, ez pedig a régió jövedelmi helyzetére is utal – mutatott rá a szakértő.
Az albérletpiac szintén jól jelzi ezt, Székesfehérvár a maga kétszázezres lakbérátlagával a második legdrágább város. Az országszerte zajlott és zajló beruházások nyomán pedig szűkül a Budapest-vidék árolló.
Fejér vármegyén belül a demográfia is jelzi a gazdasági erőt. Amíg az ország településeinek bő négyötödében, itt a megye településeinek alig hatvan százalékában érhető el a falusi csok, ugyanis a településméret mellett ott vezették be, ahol nagyobb az elvándorlás. Fejérben viszont a magasabb ingatlanárak magasabb jövedelmi helyzetre utalnak, azaz a fizetőképesebb kereslet jól ki tudja használni az otthonteremtő támogatásokat.
A Duna House adatai szerint a legtöbb ingatlant a megyeszékhelyen értékesítették, amely után Dunaújváros következett, de népszerű volt még a Velencei-tó környéke, Gárdony is – mondta el Benedikt Károly, PR és elemzési vezető lapunk megkeresésére. Az előbbiekhez kapcsolódva hozzátette, Fejér vármegye kínálja a hetedik legkevesebb Falusi CSOK-os települést, 62 tartozik ide a 108-ból. Közülük a megyeszékhely közelében található Seregélyes, Zámoly és Pátka lehet a legkeresettebb, valamint a Balaton közelben található Lepsény népszerűségét erősítheti a támogatás elérhetősége.
Szólt arról is, a megújult otthonteremtési támogatások hatására az ingatlanmegtekintések aránya 20-30 százalékkal emelkedett a területen dolgozó kollégák beszámolója alapján. A CSOK Plusz szinte minden tranzakcióban megjelenik, hiszen vagy a támogatás segítségével keresnek új otthont az érdeklődők, vagy CSOK Plusszal vásárló családnak adta el az ügyfél a régi ingatlanát.
A Velencei-tó környékén a letelepülő nyugdíjas vásárlók egy része 40 millió forintig keres, jó részük pedig a 60-70 millió forint közötti ársávban. A tó környéki lokáció kedveltnek számít a kisgyermekes családok körében is, akik megközelítőleg 100 négyzetméteres otthonokat keresnek, 65-80 millió forintos értékhatár között. Ez utóbbi vásárlói réteg jellemzően aktív a megyeszékhelyen is, ahol szintén ebben az értékkategóriában keresnek lakhatást a CSOK Plusz segítségével.
Borítókép: Székesfehérvár (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)
