Töredezett településszerkezet jellemzi Tolna vármegyét, ami Nógrád után a legkisebb vármegye, népsűrűsége is a második legalacsonyabb. A térség ingatlanpiacát ezek a jellemzők formálják – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, a legtöbb megyében a székhely egyben regionális központ, sok esetben egyetemváros is, valamint a munkahelyek többsége is ott található, így ezek miatt ott a legdrágábbak az ingatlanok is. Azonban Tolna vármegye esetében nem Szekszárd, hanem Paks a legdrágább a használt ingatlanok átlagos négyzetméterárát tekintve. A két város között átlagosan százezer forint a különbség négyzetméterenként, a megyeszékhely 441 ezer forintos négyzetméterárú, míg Pakson 544 ezer forint a négyzetméterátlag – mindkét esetben igaz, hogy átlagáron a házak kerülnek kevesebbe és a lakások többe.
Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László
A szakértő rámutatott: a gazdasági helyzet formálja az árakat is, a paksi erőműben – a bővítés munkaerőigényét nem számolva – ötezren dolgoznak, a várost nagyjából 17 ezren lakják, így számtanilag minden harmadik helyi az erőmű foglalkoztatottja, és egy ilyen munkaerőarány a térség legdrágább városává teszi.
Balogh László beszélt arról is, hogy amíg Szekszárd egyértelműen a borvidék miatt az egyik legjelentősebb település, addig Paks nem csupán a már meglévő, hanem az épülő erőmű miatt is ennek mondható.
Az arányokat jól mutatja, hogy a Paks 2 beruházáson az eredeti tervek szerint – nem csak a helybeni építkezést számolva – nyolc-kilenc ezren dolgoznak, ami lakhatási igényt jelent mind a városra, mind a környező településekre nézve.
Már most is Pakson a legdrágább az albérlet, átlagosan 140 ezer forint havonta, Szekszárdon ugyanez az átlag 110 ezer forint. Az átlagos vásárlási érték is ilyen arányban viszonyul, a megyeszékhelyen házak esetében átlagosan negyven, lakások esetében 28 millió forint a vásárlási érték, míg Pakson ez nagyjából harmadával több mindkét esetben. Az új építésűek Tolna-szerte 850-860 ezer forintba kerülnek négyzetméterenként, nagyjából félmillió forint a különbség a fővároshoz képest, vagyis innen nézve mindenképpen megfizethető a lakhatás.
A teljes vármegyét vizsgálva szintén, hiszen öt városban találhatók háromszázezer forint feletti négyzetméterárak. A harmadik legdrágább település Bonyhád, a negyedik és ötödik helyen pedig Tamási, illetve Szálka osztozik.
A szakértő szólt arról is: noha a darabszámot nézve nem Tolna megyében várható a legtöbb csok plusz és falusi csok igénylés, annál nagyobb segítséget jelent azoknak, akik itt keresnek lakhatást, mivel megfizethető és a támogatásokkal együtt megvalósulhat a helyben maradás is. Ez pedig azért fontos, mert maga a tolnai térség észak–déli tranzitútvonalnak számít, a Duna turisztikai vonzerőt jelent, a megye északnyugati részéből pedig a Balaton érhető el viszonylag gyorsan.
Az Otthon Centrumnál szintén úgy látják, Szekszárdon, Pakson, Dunaföldváron és a környező településeken a legélénkebb a helyi ingatlanpiac – mondták el lapunk megkeresésére. Úgy látják, csok pluszt elsősorban az említett városokban érdemes felvenni. A falusi csok esetében a vármegyében kereken száz település közül lehet választani, Kaposszekcső kivételével az összes ötezer főnél kisebb településen felvehető a falusi csok – a községekben 150-200 ezer forint közötti négyzetméterár a mértékadó.
Az Otthon Centrum elemzői elsősorban a nagyvárosok közeli településeket javasolják, így például a Szekszárd-közeli Decset, Őcsényt vagy Szálkát. Paks közelében pedig Dunaszentgyörgyöt, illetve Tengelicet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
