Az idei év első heteinek tapasztalata alapján megindult az érdeklődés a befektetők körében kedvelt ingatlantípus, a lakás iránt. Mind a házgyári, mind a modernebb téglaépítésű lakások kiválóan alkalmasak befektetésnek. Aki tavaly elhalasztotta a vásárlást és kivárt, az most igyekszik pótolni az elmaradt ingatlantranzakciókat. Főként a garzonokat és a két hálóval és nappalival rendelkező lakásokat keresik. Akinek nagyobb megtakarítás áll rendelkezésére, zömében korszerűbb, modernebb lakást szeretne vásárolni, de a panellakásokat sem hanyagolják a vevők – ismertette lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
Bács-Kiskun megyéről azt mondta, a vármegyei ingatlaneladások több mint fele, 53 százaléka Kecskeméten zárult, itt is a megyeszékhely mondható a legnépszerűbb lokációnak. A négyzetméterárakat tekintve is csúcstartó a város; Kecskemét népszerűségét a fejlődő infrastruktúra, az autópálya, valamint a vasútvonal adja. A település ezenkívül kedvelt logisztikai központ, vonzó továbbá a Mercedes-gyár és a hozzá tartozó képzési lehetőségek, valamint az egyetem is sokakat csábít a településre.
A második legkeresettebb Kiskunfélegyháza, ahol 324 ezer forint átlagos négyzetméteráron lehetett 2023-ban otthont kapni, a sorban Baja következik, ahol a 347 ezret közelíti az átlag négyzetméterenként – ismertette Benedikt Károly. A KSH Ingatlanadattár szerint a legolcsóbb települések közé tartozik a megyén belül Mélykút, Jánoshalma és Bácsalmás.
Bács-Kiskun vármegye kínálja a nyolcadik legkevesebb falusi csokos települést, 97 preferált kistelepülés tartozik ide. A kecskeméti ingatlaniroda tapasztalatai alapján nem annyira jellemző a falusi csok iránti érdeklődés, ugyanis pont a megyeszékhely közelében nem igazán található preferált kistelepülés, ahonnan könnyedén megoldható az ingázás.
A Budapest–Belgrád vasútvonal hatásaként viszont várható lesz Kiskőrös és környéke, Kiskunhalas, Soltvadkert és Kecel erősödése. Sok az eladó ingatlan, emellett pedig sok a más városból érkező vásárló, aki ezt a környéket választotta új otthonaként.
Bács-Kiskun vármegye területét illetően a legnagyobb megyénk, valamint a negyedik legnépesebb, a települések számát tekintve a középmezőnyben helyezkedik el. Idén januárban a megye mind a 117 településén kínáltak eladó lakóingatlant, az eladó lakások, házak száma 5400-ra nőtt 4300-ról egy év alatt – ismertette lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A kínálatbővülés megfelel az országos átlagnak, ahogyan az árak változása is – mondta szakember.
Kecskeméten a használt lakások négyzetméterára 560-ról 597 ezerre nőtt, a megyei átlag viszont ennek nagyjából a fele, 266 ezer forintról emelkedett 284 ezer forintra egy év alatt.
A Kecskemét környéki agglomerációs települések között itt is akad, amelyik drágább, mint a megyeszékhely, az érintett város önmagához képest fejlődött ugrásszerűen az elmúlt bő évtizedben. Amiért viszont mégsem drágult meg a fejlődéssel arányosan, az az, hogy az ingatlanárak bázisa alacsonyan volt és Balogh László szerint Szegeddel ellentétben itt nem is várható jelentős drágulás. Az ingatlanárak nagyjából a pécsivel, az albérletárak pedig a szegedivel vannak egy sorban. Bács-Kiskun székhelyén átlagosan 130 ezer forint a bérleti díj.
A szakember hozzátette, a beruházások helyszínválasztására magyarázat a fejlődési potenciál, a viszonylag alacsony ingatlanárak és a jó adottságok – az autópálya és a főváros közelsége egyaránt ilyen. Az ingatlanvásárlási összeg átlaga is ehhez igazodik, ami Kecskeméten 56, a megyeszékhelyen kívül 26 millió forint volt. Az új építésűek esetében az átlagos eladási ár 59 millió forint. A Duna House adatai szerint az átlagos vásárlási árak 28 millióról emelkedtek harmincmillió forint fölé, ám ezért átlagosan hat négyzetméterrel kisebb alapterületű ingatlant lehetett kapni.
Borítókép: Kecskemét látképe (Fotó: Shutterstock)
